Heródes alatt vagy Heródes után?

Mikor fejezhették be a második jeruzsálemi templomot?

Jeruzsálemi régészeti feltárások során előkerült pénzérmék megkérdőjelezhetik azt az általánosan elfogadott nézetet, miszerint a második templomot teljes egészében I. Heródes/Nagy Heródes (Kr.e. 73 - Kr.e. 4) emeltette.

2011.11.23 23:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Eli Sukron, az Izraeli Régészeti Hivatal archeológusa, az ásatás egyik vezetője szerdán jelentette be, hogy a szentély nyugati falának alapzata alatt olyan pénzérméket tártak fel, amelyeket Heródes halála után húsz évvel verettek. Következésképp Heródes nem építtethette meg ezt falat.
   
"Az építkezés tovább tarthatott, mint eddig feltételezték" - hangsúlyozta Eli Sukron.
    
A nyugati fal volt a rómaiak által Kr.u. 70-ben lerombolt második templom külső fala. A
négy bronzpénz Kr.u. 17-ben, Valerius Gratus római procurator (helytartó) idejében (Kr. u. 15-26) került forgalomba, akit Pontius Pilatus (26-36) követett a helytartói poszton. A pénzérméket egy rituális fürdő (mikve) feltárásakor találták, amelyet a templom építői temettek be, hogy szilárd alapokat képezzenek az új falaknak.
   
A pénzérmék tanúsága szerint a nyugati fal építése meg sem kezdődött Heródes halálának idején. A lelet alátámasztja Josephus Flavius (37-100) zsidó történetíró és hadvezér beszámolóját, aki a szentély lerombolása után eleveníti fel az eseményeket, s arról ír, hogy a Templom-hegyi építkezést II. Agrippa, Nagy Heródes dédunokája fejeztette be. Húsz évvel később a szentélyt lerombolták és felégették a zsidó felkelést leverő rómaiak.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.