Nem tokosodik

Tranzisztorokhoz használt anyag kerülhet belénk

Rájöttek, hogy a kiváló tulajdonságokkal rendelkező galliumnitrid azon túl, hogy kémiailag igen stabil, jól érzi magát a peptidek között, és nem problémázik a sejtnövekedésen.

2011.10.28 10:44ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az Észak-Karolinai és a Purdue Egyetem kutatói bebizonyították, hogy a félvezetők gyártásához használt galliumnitrid (GaN) nem csak hogy nem mérgező, de kompatibilis az emberi sejtekkel – azaz kiválóan használható különféle orvosi implantátumok gyártásához.

A GaN jelenleg számos területen kerül felhasználásra, a LED fényforrásoktól kezdve az optikai szenzorokig, a legfrissebb kutatási eredmények azonban ígéretesnek tartják egy sor beültethető technológiai eljárás megvalósításához – az Alzheimer-kezelés során használt idegsejt-stimulációs elektródáktól kezdve a vérkép folyamatos ellenőrzéséig.

„Az, hogy a GaN a többi félvezető anyaghoz képest koránt sem mérgező, minimalizálja mind a környezeti, mind az egészségügyi kockázatot” – mondta a kutatásban részt vevő Dr. Albena Ivanisevic.

A tudósok tömegspektroszkópiás eljárással vizsgálták hogyan viselkedik a GaN a különféle, emberi szervezetet utánzó, környezeti változások között. Ez azért volt fontos, mert a gallium oxidok mérgezőek, ám azt tapasztalták, hogy a GaN van annyira stabil, hogy az emberi testben nem esik szét – csupán olyan minimális mennyiségű gallium vált ki, amely nem káros.

Arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy mennyire biokompatibilis a galliumnitrid. Ehhez a fehérjéket alkotó peptidekkel vonták be, majd sejtkultúrába helyezték, míg egy másik Petri csészében „meztelen” GaN-t tettek ugyanilyen környezetbe. Azt tapasztalták, hogy a peptid-köpenyes galliumnitrid sokkal hatékonyabban kötött meg sokkal több sejtet, amelyek így jóval nagyobb területen terjedtek el.

„Ez azért számít, mert olyan anyagot szeretnénk, amely némi irányítási lehetőséget ad számunka a sejtek viselkedése felett” – mondta Ivanisevic. „Például, azt, hogy képesek legyünk egy sejtet tapadóképessé tenni egy adott anyaghoz, vagy éppen ellenkezőleg.”

Az egyik probléma, amivel számos orvosi implantátum esetében szembesül a tudomány - mint például a szenzoroknál - hogy a testben könnyen betokosodhatnak. „Azt már láthattuk, hogy a GaN-t be tudjuk vonni peptidekkel, amelyek odavonzzák és megkötik a sejteket – ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk olyan peptidekkel is megkötni a galliumnitridet, amelyek megakadályozzák a sejtnövekedést, tisztán tartva így az implantátumot.” A következő lépés ehhez, hogy kikutassák, mely peptidek alkalmasak a GaN ilyen jellegű „tartósítására”.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.