Nem tudni, becsapódott-e már

Bármelyik pillanatban a fejünkre hullhat a megvénült német műhold

Behatolt a Föld légkörébe vasárnap reggel a kiöregedett német műhold, de a német repülési és űrrepülési központ (DLR) egyelőre nem tudja megmondani, hogy valamely darabja becsapódott-e már.

2011.10.23 08:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A műhold útját ide kattintva követheti!

A DLR szóvivője még arról sem tudott tájékoztatást adni, hogy a műhold mely ország vagy kontinens fölött lépett be a légkörbe.

A tudósok várják, hogy a világon bárhonnét jelentsék a széthulló darabok észlelését, becsapódását. Számítások szerint a 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra eshet szét és csapódhat be a Földön. A röntgentávcsövet ugyanis komoly hővédő burkolattal szerelték fel, s ez megvédi a súrlódás hatására keletkező óriási hőtől.

A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült. Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.

A ROSAT orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjedt, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda darabjai Kanadától Dél-Amerikáig bárhova leeshetnek. Még nincs egy hónapja, hogy heteken át izgalomban tartotta a Föld lakosságát egy kiszolgált amerikai műhold lezuhanása.

Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műholdat 1991-ben bocsátották fel, s 2005 óta nem üzemelt.

A hat tonna tömegű UARS szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, s nagy része el is égett a légkörben. Összesen 495 kilogrammnyi törmelék érte el a Föld felszínét, s a darabok 480-1300 kilométeres sávban szóródtak szét az óceánban, távol minden szárazföldtől.

A NASA tudósítása szerint a ROSAT-ból a számítások szerint akár 30 különböző darab, összesen 1,6 tonna is megmaradhat leeső hulladékként. Az 1999-es kikapcsolása óta passzívan, irányítatlanul keringő műhold becsapódásának helyét, akár csak az UARS esetén, lényegében lehetetlen előre megadni.

Korábbi cikkünket a témában ide kattintva olvashatja!

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.