Fertőzéssel a fertőzés ellen

Baktérium vet véget a halálos fenyegetésnek?

Megfertőzött szúnyogok szoríthatják ki a dengue-lázat terjesztő példányokat.

2011.08.29 10:17Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A melegebb égövek élősködői már évezredek óta megkeserítik az ember életét. Ahogy az éghajlatváltozás miatt egyre északabbra tudnak költözni, úgy igyekszik a fejlett világ mind több ötletet és erőforrást mozgósítani ellenük. Fél éve például arról írtunk, hogy gombák segítségével lehetne kiiktatni a szúnyogokat, most pedig egy olyan elképzelésről számolhatunk be, ami a „kutyaharapást szőrivel” felfogást ültetné át a gyakorlatba. Olyan baktériumok rovarokba való befecskendezéséről van szó, melyek a dengue-lázat kialakító dengue vírus egyik állatról a másikra való átvitelét akadályozzák meg.
 
De mi az a dengue-láz, és miért kell(ene) megállítani? Nos, a szúnyogok terjesztette fertőző betegség magas lázzal, fejfájással jelentkezik, emellett ízületi-, izom- és csontfájdalom gyötri a beteget. Nem a vírussal való első találkozás a legproblémásabb, hanem az újrafertőződés. Ebben az esetben a gyomrot és a bélrendszert is megtámadhatja, ami gyakran halálhoz vezet (éves szinten több mint 100 országban 20 ezernél is több haláleset köthető a dengue-lázhoz, a megbetegedések száma pedig 50 millióra rúg). Csak tüneti kezelés - lázcsillapítás és sok pihenés - létezik ellene, hatékony védőoltást mindmáig nem sikerült előállítania az emberiségnek.

Visszatérve a bakteriális kezeléshez: a kórtól szintén sújtott Ausztráliában új módszert vetnek be visszaszorításáért. Nem csak irtják a szúnyogokat, de igyekeznek is megfertőzni őket a Wolbachia pipientis nevű baktériummal. Ha sikerrel jár a bevitel, akkor a baktériumot hordozó vérszívók immunisak lesznek a vírusra, vagyis nem terjesztik tovább. Ha ezeket a szúnyogokat szabadon engedik, akkor a vadon élő társaikkal párosodva kialakulhat egy dengue-immunis generáció, állította Scott O’Neill, a dengue vírus elleni fellépést végző Monash Egyetem kutatócsapatának vezetője.
 
Kísérleteik során a professzor és kollégái a Wolbachia pipientis baktériumot több mint 2500 embriónyi Aedes aegypti szúnyogfajtába (ez felel a legtöbb dengue vírus fertőzésért) fecskendezték be. Ezt követően kitették őket a vírus támadásának, és a 2500 rovarból egyetlen egy sem vált hordozóvá. Arról egyelőre nem született konszenzus, hogy vajon miként alakul ki a védettség. Az egyik feltételezés szerint a baktérium annyira ingerli a rovarok immunrendszerét, hogy azzal a dengue vírus nem tudja már felvenni a harcot. A másik teória szerint viszont a baktérium egyszerűen kiszorítja a másik kórokozót, nem hagyván helyet a szúnyog szervezetében a vírusnak.
 
Az ígéretes eredményeket látván a kutatócsapat megkapta az engedélyt az ausztrál kormánytól, így januárban már közel 300 ezer, baktériummal fertőzött rovart engedett szabadon Északkelet-Ausztráliában, ahol a kis vérszívók el is szaporodtak, jelentősen csökkentve a dengue-lázas eseteket. O’ Neill most azt reméli, hogy a vietnámi, thaiföldi, indonéziai és brazil hatóságok is szabad utat adnak a projektnek, így a legfertőzöttebb területeken csaphatnak le a kórra.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.