Égi kísérőnk keletkezéséről

Kannibalizmus az űrben: a Hold sötét titka

Hány holdja van a Földnek? Egy - hangzik a válasz. A válasz, ami csak akkor helyes, ha a jelenkort nézzük. Néhány milliárd évvel ezelőtt ugyanis kettő hold keringett planétánk körül, állítják a szakértők, akik szerint drámai véget ért a két égitest bolygónk körüli tánca. Körülbelül 4,4 milliárd évvel ezelőtt összeütköztek, és ebből alakult ki a ma is látható Hold.

2011.08.04 12:10Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az elképzelés egyben választ ad arra a talányra is, miért teljesen más az égitest tőlünk távolabb eső, földi szemmel sosem látható oldala a felénk fordulóhoz képest. A "túloldal" ugyanis vastag, hegyekkel szabdalt kéreggel rendelkezik, míg a felénk eső - eltekintve a kráterektől - szinte teljesen lapos. Ezzel analóg módon a két oldal ásványi szerkezete is eltérő: a Föld felé néző gazdag olyan ásványi anyagokban, mint a kálium és a foszfor, ellenben a másik oldalon gyakorlatilag nem található ilyesmi.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti állítások nem a teljes csillagásztársadalom véleményét tükrözik - a Hold múltja komolyan megosztja a szakembereket. A Svájcban található Berni Egyetem professzora, a cikkünk tárgyában kutató Dr. Martin Jutzi elgondolása frissítette fel a témát; szerinte a két „őshold” (becslések szerint az egyik háromszor méretesebb volt társánál) egy időben jöhetett létre, akkor, amikor egy Mars méretű égitest összeütközött a Földdel, és abból jelentős mennyiségű anyagot szakított ki. Számítógépes modell szerint az eseményt követő 50 millió évvel később a bolygó két égi kísérőjének pályája keresztezte egymást, így összeütköztek.
 
Miért nem robbant darabokra mindkét égitest (vagy legalább a kisebbik)? Nos, azért, mert a holdak egymáshoz képest viszonylag alacsony sebességgel haladtak, azaz közel sem volt annyira látványos a jelenség, mint az 50 millió évvel korábbi „születés”. Az ütközést követően a két égitest gyakorlatilag összetapadt, majd a gravitációs és centripetális erők révén lassanként gömb alakúra formálódva létrehozta a ma is látható Holdunkat, befogadva a körülötte keringő törmeléket (akkréció).

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.