A láthatatlan Higgs-mezők léte ma már elfogadott

A megfoghatatlan elemi részecskét is megtalálhatják hamarosan

Rövidesen bebizonyosodik a megfoghatatlan atomi alkotó, a Higgs-bozon létezése - véli az elemi részecske atyja, Peter Higgs brit tudós, aki több mint 40 éve írta le feltevését, amely szerint létezik egy olyan elemi részecske, amely a többi részecske tömegéért felelős és lehetővé teszi az élet kialakulását.

2008.04.08 11:51MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Higgs a hétvégi CERN-ben (Európai Részecskekutató Központ) tett látogatása után hétfőn adott hangot meggyőződésének, hogy a francia-svájci határon jövő év elején működésbe lépő nagy hadronütköztető gyűrű (Large Hadron Collider - LHC) segítségével megtalálják az eddig csak elméletben létező Higgs-bozont. "Annak valószínűsége, hogy a részecske hamarosan felbukkan, szerintem több mint 90 százalék" - válaszolta az újságírók kérdésére. 

A CERN-ben abbahagyták a ma 78 éves tudós korábbi kísérleteit a Higgs-mező néven is ismert, szükségszerűen létező jelenség bizonyítására. 13 éve ez volt Higgs első látogatása genfi intézetbe. A láthatatlan Higgs-mezők léte ma már általánosan elfogadott a tudósok körében. Úgy vélik, csupán pár milliomod másodperccel születtek az ősrobbanás után, amely mintegy 15 milliárd éve létrehozta az univerzumot. A Higgs-bozon megtalálása igazolná ezt az elméletet. 

A CERN új hadronütköztetőjében ezeket az ősi pokoli körülményeket kísérlik meg szimulálni azáltal, hogy csaknem fénysebességgel ütköztetik össze a részecskéket. A központ tudósai remélik, hogy a művelet egyértelmű bizonyítékot ad végre az egyesek által "isteni részecskének" elnevezett bozon létezésére. Higgs, aki ateista, nem örül az elnevezésnek. Elméletével ő azt kívánta megmagyarázni, hová tűnik el a tömeg, amikor az anyag egyre kisebb atomon belüli részecskékké törik szét. 

A médiától általában elzárkózó tudós, aki munkássága legnagyobb részét a skóciai Edinburgh egyetemén töltötte, feltételezte, hogy az ősrobbanás, a Big Bang pillanatában súlytalan volt az anyag, majd többsége hirtelen tömeget nyert. Érvelése szerint ez egy mezőnek volt köszönhető, amely a részecskékhez tapadt, amint azok áthaladtak rajta, így nyerték el súlyukat. Ha ez nem történt volna meg, akkor az anyag szabadon lebegne a világegyetemben és a csillagok, bolygók sohasem alakultak volna ki. 

Higgs hangot adott annak a reményének, hogy az eddig megfoghatatlan bozont azonosítani tudják 80. születésnapja, 2009 előtt. Az eddigi, kisebb ütköztetőkkel sem a CERN-ben sem az amerikai Fermilabban nem sikerült detektálniuk a Higgs-bozont a kutatóknak. Lehetséges azonban, hogy nem lesz azonnali, látható bizonyítéka a bozonok felbukkanásának az LHC-ben lejátszódó több milliárd ütközést nyomon követő ultrabonyolult CERN-számítógépekben.
 
"Az egész olyan gyorsan zajlik, hogy a bozon feltűnése elrejtve maradhat az összegyűjtött adatok között és sok időbe telhet, míg az elemzés megtalálja" - mondta Higgs. "Egy ideig még hűtve tarthatom a pezsgőt" - tette hozzá.

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.