Új módszer az elhízás ellen

Ennyi volt: a csokoládé öl

Nem csak úszógumit csinál az édesség, de a legújabb kutatások szerint igazi sejtgyilkos a csokoládé.

2011.07.06 13:30Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Modern civilizációnk egyik legjellemzőbb betegsége az elhízás: a rendelkezésre álló kalóriamennyiség bőven meghaladja a szervezet ellátásához szükséges szintet, és mivel többségünk ülőmunkát végez, még csak le sem tudjuk dolgozni az extra energiát. Annyira túlterheljük testünket, hogy a zsírsejtek képtelenek felvenni az összes kalóriát a véráramból. Ennek komoly élettani hatása van, hiszen az érrendszerünkben keringő, fel nem dolgozott zsírok sajnos nem ürülnek ki olyan könnyen. Ahelyett, hogy egyéb hatás nélkül távoznának az emberi szervezetből, más sejtekkel is reakcióba lépnek. Ezzel az adott sejt belső működését és genetikus aktivitását megzavarják, kvázi öngyilkosságra késztetve.

Sejtszinten ennek persze semmilyen jelentősége nincs, naponta több millió sejtünk pusztul el és újul meg. Ám ha a jelenséget globálisan nézzük, akkor bizony már foglalkozni kell vele: a túlzott kalóriabevitel ugyanis vese- és szívbetegségekhez vezethet. Ezért választotta kutatásának témájául a zsírok emberi szervezetben való hatásvizsgálatát Jean Schaffer, a St. Louis-i Washington Egyetem kardiológusa. Csapatával sikerült azt a gént beazonosítaniuk, számolt be a felfedezésről a Cell Metabolism újság, amely felelőssé tehető a toxikus sejthalálért. Schaffer ugyanis rájött, hogy az rpL13a néven ismert génrészlet protein helyet egyfajta RNA molekulák kódolásáért felel. A kisméretű nukleoláris RNA (small nucleolar RNA, snoRNA) feladata más RNA molekulák módosítása.

A vörös snoRNA molekulák a zöld sejtmagból távozva sejthalált okozhatnak

Zsírral túltelített környezetben azonban ezek a molekulák idézik elő a fent említett sejthalált. Amikor a kutatók fluoreszcens jelzőt adtak a snoRNA-khoz, akkor meglepődve tapasztalták, hogy zsírdús állapotban a korábban elképzeltekkel szemben, miszerint a molekulák a sejtmagban maradnak, a sejteket kitöltő citoplazmában akadtak rá. Azáltal, hogy a snoRNA molekulák nem az elvárt helyen tartózkodtak, olyan funkcióikra derülhet fény, melyekre korábban a kutatók nem is gondoltak.

Schaffer szerint felfedezésük új módszerekhez vezethet a diabétesz és az elhízottság kezelésében, hiszen a tudósok már tudják, mely molekulákat kell célba venni a jövőbeni gyógyszereket fejlesztésekor. Addig azonban, amíg meg nem jelennek a pirulák, a kényelmesebbeknek sem árt mértékkel fogyasztani az édességeket, és minél többet mozogni.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.