Magyar földre magyar dínót!

A tengerparti fövenyen vágtatott végig a "komlói" dinoszauruszok csordája

A tengerparti homokos fövenyen vágtatott végig kétszázmillió éve a "komlói" dinoszaurusz, a Komlosaurus carbonis csordája, hátrahagyott nyomaikról az Ichnos című nemzetközi folyóiratban jelentették meg tanulmányukat magyar őslénykutatók.

2011.07.05 18:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Mint Ősi Attila, az ELTE-MTA "Lendület" Dinoszaurusz Kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője elmondta, az első dinoszaurusz-lábnyomok 1966-ban kerültek elő a mecseki külfejtésekben a Mecseki Kőszén Formációból. Ezt követően újabb és újabb lábnyomokat találtak különböző helyeken, például Komló környékén.

A lábnyomokat tudományos szempontból először 1983-ban írta le egy tanulmányában Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet paleontológusa, aki azokat Komlosaurus carbonisnak nevezte el. "Komló városa után kapta a nemzetségnevet, a carbonis fajnév pedig a kőszénre utal" - magyarázta Ősi Attila.

Ismertetése szerint 1988-ban az ELTE geológushallgatói és a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai egymástól függetlenül, másutt találtak nagy felületet beborító lábnyomokat.

Az egyetemisták feltérképezték, dokumentálták a helyszínt, majd a kőzetfelületet néhány centiméter vastag kőlapok formájában felszedték, s a Magyar Természettudományi Múzeumba szállították.

"A felfedezést követően a leletről Hips Kinga - aki jelenleg az MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa és a mostani tanulmány társszerzője, akkoriban még geológushallgatóként számolt be diáktársaival a Természet Világában - ismertette az előzményeket Ősi Attila.

A geológushallgatók által összegyűjtött kőlapok hosszú időn át raktárban porosodtak, s csak néhány éve kezdtek el ismét velük foglalkozni az MTM paleontológusai.

"Az egykori felület jelentős részét két nagyobb blokkban raktuk ki. Az egyik, 8-10 négyzetméternyi felület az ELTE-n látható, a még nagyobb blokkot pedig a Természettudományi Múzeum új, a Kárpát-medence dinoszauruszait is a nagyközönség elé táró őszi kiállításán mutatjuk be. Ahogy raktuk ki a felületeket az egykori dokumentáció segítségével, tudományosan is feldolgoztuk a leleteket. Mindent lemértünk, lerajzoltunk, és rekonstruáltunk, ebből született meg a tanulmány, amelyet az Ichnos című szakfolyóiratban közöltünk" - mondta.

Az óriás "puzzle" tanúsága szerint az állatok egymást követve, helyenként akár egymás mellett mentek.

"Egy adott időpontban talán kisebb csapatokban vágtattak végig a tengerparti fövenyen" - jegyezte meg a paleontológus. A rekonstrukciónak köszönhetően tudható, hogy a "komlói" dinoszaurusz filigrán felépítésű, kecses, már-már madárszerű teremtmény volt.

"Fontos azonban, hogy amikor a nyomok 200 millió évvel ezelőtt képződtek, még sehol sem voltak a madarak, amelyek 40 millió évvel később, jelenlegi tudásunk szerint kb. 160 millió éve jelentek meg" - hangsúlyozta Ősi Attila. A jura időszak elején élt Komlosaurus carbonis ragadozó volt, testhossza 2-2,5 méteres lehetett. Két lábon járt, mellső végtagjaira még időszakosan sem helyezkedett. A dinoszauruszok lábnyomai majdnem egy vonalban vannak, mintha csak "manökenek" lépdeltek volna a kifutón.

"Ez azért különösen fontos, mivel arra utal, hogy a lábukat már teljesen a testük alatt hordták, és abszolút dinoszauruszjellegeket mutattak. Alapvetően háromujjúak a lábnyomok, ahol a második, harmadik és negyedik ujjak érték a talajt, de vannak négyujjúak is. Első és ötödik ujjuk elcsökevényesedett, melyek közül csak az első érte el ritkán, süppedősebb talaj esetén a felszínt. A nyomok különböző mélységűek, ez arra utal, hogy különböző állagú talajra léptek az állatok. Úgy tűnik, hogy ezek a lábnyomok egyelőre csak a Mecsek területéről ismertek.

Az a jura időszak legelejéről származó, üledékes kőzetformáció, amelyből a lábnyomok előkerültek, ismereteink szerint már a triász időszak legvégén kezdett el képződni. Tehát nem kizárt, hogy a Mecseki Kőszén Formáció legalsó rétegeiben egyszer olyan dinoszaurusz-nyomokra bukkanhatunk, amelyek gazdái a triász időszak legvégén éltek.

Egy ilyen felfedezés a triász-jura időszakok globális változásokkal jellemezhető határának kutatása szempontjából igen fontos eredmény lehetne" - vélekedett Pálfy József az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoportjának munkatársa, egyben a cikk társszerzője.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.