Bajban az élsport a városban
Megszűnik a labdarúgás Dunaújvárosban
Csődbe ment, és visszalép a másodosztályú bajnokság tavaszi küzdelmeitől a Dunaújváros FC (DFC) focicsapata, amelynek elődje 2000-ben még magyar bajnok volt, és a városban az élsportot képviselő más csapatok is anyagi gondokkal küzdenek - írja a Népszabadság.
2009.02.21 09:15Népszabadság/MTIA lapban idézik a focicsapat fő szponzorát, Héger Józsefet, aki szerint a csapat tönkremeneteléért elsősorban a dunaújvárosi önkormányzat a felelős, mert a stadiont eddig havi ezerforintos bérleti díj fejében használhatták, most pedig több mint tízmillió forintot kellett volna fizetniük a pályahasználatért.
Cserni Béla, a dunaújvárosi önkormányzat ifjúsági és sportbizottságának elnöke viszont azt mondja: a bérleti díjhoz a város minden sportszervezetnek 80 százalékos alaptámogatást nyújt, de a sportbizottság negyedévente még ezt az összeget is megfejelheti, így a fociklubnak az éves bérleti díjból csupán a négy-öt százalékot kellett volna ténylegesen kifizetnie.
A DFC vezetői által emlegetett ezerforintos használati díjról egyébként csak egy szándéknyilatkozat létezik, szerződés nem született. Az elmúlt években nemcsak a labdarúgás került mély válságba, hanem az egész dunaújvárosi versenysport.
Kálmán András, a város polgármestere szerint a probléma a Dunaferr privatizációja előtti időszakra nyúlik vissza. Becslése szerint a vasmű a kilencvenes évek végén - több csatornán keresztül - évi kétmilliárd forinttal támogatta a dunaújvárosi sportot.
Ez az összeg már a 2004-es privatizáció előtt évi 400-500 millió forintra csökkent. A vasmű helyére nem lépett más cég, sőt a magánosítás óta a Dunaferr ukrán tulajdonosa is folyamatosan kurtította az apanázst - az idén összesen 225 millió forintot adnak a helyi sport támogatására. Valerij Naumenko, a vállalat vezérigazgatója több alkalommal is kijelentette: a Dunaferr nem érdekelt a versenysport támogatásában, mivel annak a vasmű szempontjából csekély a reklámértéke. Ugyanakkor a dolgozók sportolását támogatja a cég.
A Dunaferr 2004-es privatizációját megelőzően a sportlétesítmények tulajdonjoga előbb átmenetileg az államhoz, majd 2005 végén a városhoz került. Korábban évi 200 millió forintot költött a város különböző sportcélú támogatásra, a létesítmények megszerzése óta viszont további évi bruttó 300 millió forint kell fordítaniuk a sportingatlanok üzemeltetésére.
- Ám hiába nőttek több mint a duplájára az önkormányzat sportkiadásai, közben vészesen csökkent a helyi cégek, vállalkozások szponzori támogatása - mondja a polgármester.