Csányi az Eb-ről

2020-ra budapesti helyszínnel pályázna az MLSZ

"Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés".

2013.05.13 14:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Magyar Labdarúgó Szövetségnek (MLSZ) szándékában áll pályázni a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínére.

Csányi Sándor elnök a szervezet hétfői közgyűlésén jelezte, hogy Budapest adna otthont Eb-meccseknek.

"Remélem, a pénteken bejelentett megszorítások nem érintik a Puskás Ferenc Stadion beruházását és a tervek szerint jövőre megkezdődik az építkezés" - mondta a sportvezető utalva a pénzügyi intézkedésekre, s arra, hogy a nemzeti stadion lenne a pályázatban szereplő létesítmény.

A hét év múlva esedékes kontinensviadalra az európai szövetség korábbi közlése szerint 13 ország egy-egy városában kerül sor.

Csányi Sándor a lehetséges százból megjelent 65 küldöttnek beszámolt az elmúlt év gazdasági és szakmai eredményeiről, illetve az idei tervekről. Kiemelte: a szövetség új szponzorok révén növelte saját bevételeit, s nagyrészt ennek köszönhető, hogy 1,6 milliárd forintos eredménnyel zárta az elmúlt gazdasági évet. Elmondta, hogy ezt a pénzt nem élik fel, hanem félreteszik, hogy a jövőben futballra, különböző programokra fordítsák.

Az MLSZ-elnök arról számolt be, hogy tavaly 72 új, műfüves pálya épült, ebből kilenc Budapesten, az egész projekthez a szervezet 2,2 milliárd forinttal járult hozzá. Idén az első félévben 53, a másodikban 47 pálya átadása szerepel tervben, ebből 20 esetben csak csökkentett, tízszázalékos önrésszel kell hozzájárulni a megszokott 30 helyett az építéshez. Szintén TAO-pénzből megvalósuló infrastrukturális fejlesztés része, hogy 600 pályán felújítják a kiszolgáló egységeket, öltözőket, mégpedig úgy, hogy az MLSZ átvállalja a kluboktól "vállalatkeresést".

Csányi Sándor kiemelte, jelenleg 120 ezer gyermek vesz részt a Bozsik Programban. Ezzel összefüggésben megjegyezte, az edzőképzésben az utánpótlás trénerekre helyeződik a hangsúly, ezért lett Mezey György helyett Szalai László a terület új vezetője. Hozzátette, a cél az, hogy csak úgynevezett "Grassroots C" diplomával rendelkező szakember dolgozhasson fiatalokkal.

A játékvezetéssel kapcsolatban hangsúlyozta, a következő idénytől lesznek profi bírók, akiknek ez lesz a főállású tevékenységük, továbbá megemlítette, hogy soha annyian nem jelentkeztek a képzésre, mint most, ami szerinte annak köszönhető, hogy az MLSZ megemelte a játékvezetői díjazást.

Az elnök a versenyrendszer változásáról is szólt. Megemlítette, hogy tavaly a Zalaegerszeg, idén pedig az Eger számára okozott illetve okoz gondot az élvonalbeli bajnokság befejezése, s ezt látva "alapos megvitatásra" érdemesnek tartja, hogy a jelenleg 16 csapatos NB I létszámát csökkentsék. Ez azonban a következő idényt még biztosan nem érinti, amikor egycsoportossá válik az NB II és három divízió lesz az NB III-ban.

A stadionok biztonságáról szólva megemlítette, hogy június 30-ig hat stadionban, év végéig pedig a maradék 10 NB I-es klub létesítményében beüzemelik azt a rendszert, melynek révén névre szóló jegyek adhatnak majd el, kamerarendszer által pedig kiszűrhetők lesznek a rendbontók.

A válogatottak pályán elért eredményeiről úgy vélekedett Csányi Sándor, hogy az utánpótlásban elmaradtak a várakozásaitól, a felnőtt nemzeti együttes megítélése pedig elsősorban az őszi világbajnoki-selejtezőkön múlik.

A futsalt illetően elismerte, hogy eddig kevesebb figyelmet fordítottak rá, s hozzátette, hogy ezen a jövőben változtatni fognak. A női szakág fejlesztéséről pedig elmondta, hogy 60 játékos kap ösztöndíjat, és rendszeres összetartást tartanak számukra. Mint megjegyezte, remélhetőleg ez hamarosan eredményességben is megnyilvánul, amit még azzal kívánnak elősegíteni, hogy a következő idénytől az NB I-es kluboknak indítaniuk kell U15-s leány csapatot is.

"Jobban nőtt a színvonal, mint a nézőszám" - jelentette ki az NB I-ről Csányi Sándor. Hozzátette, a jövőben növelni kell a hazai játékosok számát, az NB II-ben például nem szeretne külföldi futballistát látni. Megjegyezte, a hazai játékosok szerepeltetése a jövőben szempont lehet a televíziós jogdíjakból befolyó pénzek szétosztásánál, mert ez segítheti az utánpótlás-válogatottak eredményességét, és azok játékosainak minél korábbi csapatba kerülését a klubjaikban.

Az MLSZ-elnök zárásként a gyűlöletbeszédről szólt, amely szerinte távol tartja a szurkolókat a stadionoktól. Kiemelte, a következő idényre elkészül az új, szigorúbb fegyelmi szabályzat.

"Ez a küzdelem csak akkor lehet eredményes, ha a klubok partnerek ebben" - fejezte be beszédét Csányi Sándor.

Az MLSZ közgyűlése minden beszámolót és jövő évi tervet elfogadott, az alapszabályt pedig több ponton módosította, ezek közül a legfontosabb, hogy 100-ról 76-ra csökkentették a küldöttek számát.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.