Csata a lombos Pekingért

Nagy árat fizetnek a kínai falvak az Olimpiáért

A kínai fővárostól messze fekvő poros falvak megfizetik az árát annak, hogy a kormány tökéletes olimpiát tervez rendezni. A parasztok pénzt kaptak a kormánytól azért, hogy hagyják el a földjeiket vagy termesszenek kevésbé vízigényes búzát a rizs és zöldségek helyett,

2008.02.09 09:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Rohamléptekben folyik Kínában azoknak a csatornáknak a megépítése, amelyeken keresztül 300 millió köbméter "rendkívüli" vizet juttatnának Pekingbe a "zöld" olimpiára biztosítva, hogy egy buja, élettel teli nagyváros üdvözölje a világot augusztusban. 

A kínai fővárostól messze fekvő poros falvak megfizetik az árát annak, hogy a kormány tökéletes olimpiát tervez rendezni, mert el kell viselniük a csökkenő termést, a kiszáradt kutakat, valamint a perlekedést az elvesztett földekkel és házakkal kapcsolatban. 

A 309 kilométeres csatorna- és csőrendszer a főváros mellett lévő Hopej (Hebei) tartományból olyan mezőgazdasági területről fogja elvenni a vizet, amelyet máris szárazság és környezeti feszültség sújt. A falusiak figyelik a heves "100 napos csatát", hogy április végére befejezzék a fő csatornát és kíváncsiak, nekik milyen árat kell fizetniük a lombos Pekingért.

Sztoikusak a falvakban 

Az olimpiai terv része a "vizet délről északra" projektnek, amely szerint 2010-ig megcsapolják a Jangce folyó és mellékágai vizét és elárasztják vele Észak-Kínát, ahol a robbanásszerű ipari és városi növekedés kimerítette a folyókat és a víztározókat. 

A pekingi vezetők kezdetben reménykedtek abban, hogy a projekt egész központi útvonala kész lesz az olimpiára, amikor a vízszükséglet a várakozások szerint 30 százalékkal haladja meg az átlagot, elérve a napi 2,75 millió köbmétert. Amint azonban az előkészületek késtek, a kormány a legészakibb szakasz első lépcsőben való megépítése mellett foglalt állást, Hopej (Hebei) és a szomszédos Shanhszi (Shanxi) tartományokat kényszerítve arra, hogy bocsássanak rendelkezésre vizet. 

A legnagyobb nyomás Hopejt (Hebei) érte, az ország egyik legvízhiányosabb tartománya egy évtizedes szárazság után Peking vízszükségletének körülbelül 80 százalékát adja. Egyedül Paoting (Baoding) város környékén 31 ezer lakos veszítette el a földjét és talán a házát is. Sokan elköltözni kényszerültek Hopej más részeire. 

A parasztok pénzt kaptak a kormánytól azért, hogy hagyják el a földjeiket vagy termesszenek kevésbé vízigényes búzát a rizs és zöldségek helyett, de nem mindenkihez jutott el a támogatás. A megkérdezett falusiak közül senki sem ítélte el az olimpiát vagy mondta azt, hogy nem Pekingben kellene tartani. Sokuk azonban inkább sztoikus, mintsem büszke arra, hogy milyen áldozatot hozott azért, hogy az olimpia résztvevői élvezhessék a zöldellő látképeket és a csillogó vízi utakat.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.