Mit jelent az otthonkultúra?
Tartsuk meg otthonunk egyensúlyát!
Az otthon magánéletünk menedéke. A kultúra pedig az életvitelre, az előnyös magatartásformára utal. Tehát arra, hogyan válasszuk szét magánéletünket és foglalkozásunkat.
2011.01.28 17:00napiotthon.huA polgári otthonkultúra egyik általános és meghatározó jellemzője a magán- és a közélet elkülönülése.
Egyes, főleg értelmiségi szakmákban azonban, a munkahely teljesen vagy részlegesen a lakáson belülre kerül. Jellemző ez orvosoknál, ügyvédeknél és egyre inkább újságíróknál vagy vállalkozóknál is.
Mivel a család anyagi javainak előteremtésében a magánpraxis igen meghatározó, így mind a szalon, mind a dolgozószoba berendezését a magánpraxis igényei határozzák meg.
A lakás úgynevezett intim szférát kiszolgáló helyiségei ebben az esetben csak a hálószoba és az ebédlő. Tulajdonképpen úgy is mondhatnánk, hogy bizonyos esetekben a magánszféra a hivatás áldozatává válik.

A legmegfelelőbb állapot az egyensúly fenntartása, és a határok betartása lenne. Akkor választunk igazán jó hivatást, ha foglalkozásunk egyben a hobbink is.
Ez esetben az otthon és a munka eggyé olvadása bizonyos keretek között automatikus és megengedhető. Ám fokozott odafigyelést igényel a kérdéskör, hiszen főleg a segítő szakmák veszélye a kiégési szindróma. Ekkor a személyiség telítődik azokkal a problémákkal, amelyek a mindennapi munkában jelentkeznek.
A túlazonosulás miatt összekeverednek a segítő saját szükségletei klienséivel, a határok feloldódnak a kliens és a segítő élete, illetve a szakmai és privát élet között.
Ezért is fontos tehát az éles határ megtartása.
Otthonunk a védettség, meghittség, a béke szigete legyen. A magunk képére formált környezet, a saját ízlésünk szerint kialakított lakás. Egy hely, ahova minden nap megtérünk, ahonnan reggelente elindulunk.