A tofu és társai...

Mennyire egészséges a szója?

A tofu és társai fogyasztása évekig a legegészségesebb táplálkozásnak számított, ám az utóbbi időben hirtelen negatív felhangú cikkekben találkozhattunk vele. Mi az igazság a szójababbal kapcsolatban, illetve mit mond a tudomány?

2010.11.15 14:00webbeteg.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Kávé kizárólag szójatejjel, bolognai szójakockából és joghurtok, kakaós készítmények szintén a szinte varázserővel felruházott kis babszemből.

A szójakészítményeket már régóta azokhoz az élelmiszerekhez soroljuk, amelyek az egészségére valamit is adó nők étlapjáról sem hiányozhatnak. Bár az európai szója-fogyasztás még messze elmarad az ázsiai példától, a tendencia egyértelmű növekedést mutat az „öreg” kontinensen is.

Az utóbbi időben számos tanulmány látott napvilágot, amelyek az eddigiekkel szöges ellentétben azt állítják, hogy a szójatej és a tofu ártalmas is lehet egészségünkre.

A növényi anyagokból előállított másodlagos termékek - az eddigi kutatások szerint - rontják a memóriát, feledékennyé tesznek, de emellett a daganatos megbetegedések kialakulásához is hozzájárulhatnak, a férfiaknál pedig nemzőképtelenséget is okozhatnak.

A következő összeállításban olyan szakemberek jutnak szóhoz, akik hosszú ideig foglalkoztak e terület kutatásával, és ennek megfelelően a legfontosabb kérdésekre egyértelmű választ adhatnak.

Miből állnak a szójatermékek?

Kockázatosak-e a módosított gének? A nyugat-európai piacon a fogyasztóvédő szervezetek állítása szerint igen csekély arra az esély, hogy a boltok polcain génmanipulált szóját tartalmazó termékekre bukkanjunk, ugyanakkor a Greenpeace néhány - kifejezetten távol-keleti élelmiszereket forgalmazó - üzletben talált ilyen produktumokat.

Ennek ellenére indirekt úton is elképzelhető, hogy a manipulált szója hús, tej vagy tojás formájában mégis tányérunkon landoljon, amennyiben a tenyésztett állatokat ilyen módosított szójával etették.

A szója nem más, mint maga a szójabab, ami a hüvelyes növények közé tartozik. Nagyon nagy a B-vitamin- és többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikro-tápanyagokban, mint a folsav és a szelén.

Különféle ásványi anyagból (magnézium, mangán, vas, cink, egy halom, biológiailag értékes fehérjeféle) is jelentős a tartalma, és nem mellesleg egyetlen gramm koleszterin sem lelhető fel benne.

A szójabab finomítva, tofu (szójatúró) formájában, tempehként (fermentált, főtt szójamasza), illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj - akár a főzés során felhasználva, akár salátákra öntve - különösen gazdag az egészségünk számára fontos telítetlen zsírsavakban.

„Számos nemzetközi tanulmány értekezik a szójafogyasztás emésztéssegítő és vérzsír-csökkentő hatásáról. A vegetáriusok számára a szója az egyik legfontosabb fehérje-forrás” - hangsúlyozza Antje Gahl, a Német Táplálkozástudományi Társaság egyik szakértője.

A fogyasztóknak mindössze egyetlen dolgot kell szem előtt tartaniuk: a szója másodlagos növényi anyagokat - úgynevezett izoflavonokat - tartalmaz, amelyről állatkísérletekben bebizonyosodott, hogy nem csak a daganatos megbetegedés kialakulását gátolják, hanem bizonyos körülmények között ezzel éppen ellentétes- tehát rákkeltő - hatást is produkálhatnak.

A „Food and Drug Administration - FDA” elnevezésű egyesült államok-béli egészségügyi szervezet 50 egymástól független tanulmány kielemzése után napi 25 grammban határozta meg a naponta kockázatok nélkül fogyasztható szójaprotein mennyiségét.

Ez körülbelül 300 gramm tofunak vagy 800 ml szójatejnek felel meg.

Kis gyermekek esetében ellenjavallt

„Aki a fehérjebevitelt szójatermékekkel szeretné szervezete számára biztosítani, a hüvelyes növény fogyasztásával jót tesz egészségének” - hangsúlyozza Manfred Metzler, a Karlsruhei Egyetem Élelmiszeripari Intézetének professzora.

„Ugyanakkor kisgyermekeknek nem ajánlott, az ő esetükben minden szülőt lebeszélnék róla.”

Metzler figyelmeztetéséhez a berlini központú Német Nemzeti Kockázatelemző Intézet is csatlakozik: „a csecsemők esetében kizárólag orvosi rendelvényre fogyasztható bármiféle szójatermék, ugyanis számos állatkísérletben derült ki, hogy az egyik, a szójában is megtalálható, hormonhoz hasonló funkciójú anyag fogyasztása a belső neki szervek és az immunrendszer elváltozásához vezethet”.

Mi van a férfiakkal?

Mint számos jelentés esetében, úgy most is kellően kritikusan kell fogadnunk azt a híresztelést is, miszerint a szója a spermiumok számát is csökkenti.

Bár számos értekezés jelenti ezt ki egybehangzóan, a szakértők szerint a kutatás módszere nincs eléggé tudományos módszerekkel körbebástyázva.

„A spermiumok köztudottan nagyon nagy számban termelődnek az egészséges férfiak szervezetében. Még ha a szójafogyasztásnak van is csökkentő hatása, a milliónyi hímivarsejt esetében ez a csökkenés elhanyagolható, s a férfi termékenysége gyakorlatilag változatlan” - mondja Helmut Heseker táplálkozáskutató, a Paderborni Egyetem szójaszakértője, akinek kijelentését figyelembe véve azt is elfelejthetjük, hogy a férfiak szójafogyasztása hatásos fogamzásgátló módszer lenne…

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.