Mi alapján hozunk döntést a vásárlásban?
Az értelem vagy érzelem döntsön a vásárlásban?
Ha venned kell valamit, hirtelen elfog a döntésképtelenség? Néhányunk a bonbonok tömegei közül képtelen záros határidőn belül választani, mást a kabátok és sálak kínálata tölt el bizonytalansággal.
2010.09.17 13:00ma.huKülön tudományág, a viselkedési gazdaságtan foglalkozik azzal, hogy a mindennapi élethelyzetekben – így a vásárlás során is – milyen szempontok alapján hozunk döntéseket.
A vizsgálatok szerint nem éppen a józan eszünket vesszük elő, amikor pedig a pénztárcánkat érintő tranzakciót bonyolítunk le. Ehelyett impulzusok, érzelmek és a megrögzött szokásaink befolyásolnak minket főképp.
És persze a kereskedelem ravasz csapdái, ám ezekbe pszichológiai működésünk sajátosságai miatt sétálunk bele. Vegyük például az első döntés hatását: eszerint a megfigyelés szerint, az az ár lesz a későbbiekben is az irányadó, ami először társul egy megvásárolt termékhez vagy szolgáltatáshoz.
Minden ezután megismert árat ennek alapján fogunk olcsónak vagy drágának tartani.

A régről ismert elv, hogy az ember a szükséglete és anyagi lehetőségei tudatában, racionálisan vásárol, a mai fogyasztói társadalom túlkínálatában nem érvényes többé.
Ez persze feltételezi, hogy legalább az elején tudjuk, mit akarunk. Nagy probléma ugyanis, hogy minél szélesebb a választék, annál inkább képtelenek vagyunk a döntésre.
Egy kísérlet során egy szupermarketben lekváros pultot állítottak fel, az egyik napon 6 féle dzsemmel, a másik napon 24 félével. Aki megkóstolt legalább egyféle lekvárt, az árengedmény-kupont kapott, amit természetesen lekvárvásárlásra válthatott be.
A 24 féle üveggel szembesülő vásárlók jó része úgy döntött, inkább egyáltalán nem is kell nekik lekvár, csak ne kelljen választani. A túl kevés döntési lehetőség szintén bénítóan hat az emberi pszichére.
Ha például egy boltban egy termékből csak egyetlenegy fajtát tartanak, akkor biztos, hogy nem lesznek jó eladási mutatóik, hiszen a vásárlóknak nincs mihez mérni az árut.
Nem tudhatják, hogy van-e ennél jobb, nagyobb vagy éppen kedvezőbb áru. Ha azonban már kétféle, jól megkülönböztethető fajtáját tartják ugyanannak a terméknek, akkor megkönnyítik a döntési dilemmát.

A viselkedés gazdaságtan azt mondja, hogy ez a helyzet nagyon hasonlít arra az ösztönös magatartásra, amikor egy lány a kevésbé vonzó barátnőjével indul bulizni, számítva rá, hogy az összehasonlítási lehetőség miatt minden fiú szeme rajta akad majd meg.