Vágó: A marhaságok vonzzák a nézőket

A politikusokat a sarlatánokhoz hasonlította a kvízmester

Vágó István mindig is kételkedett, ezért nem érti, az emberek miért fogadnak el minden "marhaságot" bizonyítékok nélkül. A hazai főszkeptikus egy konferencián fejti ki nézeteit.

2010.09.16 08:29ma.hu / ATV
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ha Vágó Istvánt kellene jellemezni, több dolog is eszünkbe juthat: legfőképp a mindig is minőségi színvonalat képviselő kvízműsorai ugranak be, amelyekben több mint 30 éve csak a díszlet változik, a kérdések komolyságából sosem engedett.

Aztán gondolhatunk rá zenészként, a Favágók elnevezésű együttesben szintén évek óta basszusgitározik és énekel, szintén a tőle megszokott igényességgel.

És persze nem hagyhatjuk ki a messze földön híres szkepticizmusát se, amellyel jó néhány ezoterikus tudományág képviselőjét kihozta a sodrából: nem hisz sem az asztrológiában, sem a jósokban, de még a csodadoktorokban sem.

A kvízmesterként is aposztrofált műsorvezető a szeptember 17-19-ig megrendezésre kerülő Európai Szkeptikus Konferencián is előadást tart, melynek címét nagyjából úgy lehetne magyarra fordítani, hogy „Vajon miért vonzanak a marhaságok több nézőt és figyelmet, mint az okosságok?”

Vágó István az ATV műsorában azt is kifejtette, mit ért ezalatt. Mindenki tapasztalja, hogy a médiában egyre inkább terjednek a jósok, a szellemirtók, a távgyógyítók vagy az asztrológusok, most már nemcsak az esti, de a kora délutáni időpontokban is. A legfőbb bajt ezzel Vágó abban látja, hogy „az emberek nemcsak beveszik, de még súlyos pénzeket is fizetnek érte”.

Ezzel szemben viszont a tudományos ismeretterjesztő műsorok fokozatosan visszaszorulnak, és nemhogy nem fizetnek érte az emberek, de talán még el is kapcsolják a tévét. „Ez nemcsak szörnyű, de tenni is kellene valamit ellene. Elsősorban meg kell érteni, miért történik így, és ha jól elemezzük, akkor arra is választ kapunk, mit tegyünk ellene.” – mondta el Vágó István.

Fotó: szkeptikus.hu

A hazai szkeptikusok szervezete azt tartja egyik legfőbb eredményének, hogy erről a szóról már egyre inkább az ő társaságuk jut az emberek eszébe. Magát a szkepticizmust a műsorvezető úgy jellemezte, hogy ez az ember személyiségéből fakadó tulajdonság: „a szkeptikus ember nem fogad el meglepő állításokat anélkül, hogy meggyőződne arról, hogy azok az állítások valósak”.

A politikával is párhuzamot vont: ha valamit nagyon sokan és sokszor mondanak, egy idő után azt az emberek elfogadják és fenntartások nélküli tényként kezelik, ahelyett, hogy megkérdőjeleznék, a politikus - vagy a sarlatán - miért állítja azt, amit?

A konferencia egyik érdekes témája a számos szakmai(bb jellegű) előadás mellett a máig vitatott torinói lepel lesz, amellyel kapcsolatban Vágó elmondta, nagy várakozással tekint az előadásra, mert itt egyértelmű és kézzelfogható tényekkel lehet vagy egyértelműen bizonyítani, vagy egyértelműen cáfolni az eredetet. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem vitatja a hithez való jogot, mert aki hisz a torinói lepel (vagy más) eredetiségében, azt nem lehet meggyőzni a hamisságról, míg a nem hívőt nem lehet meggyőzni a valódiságról.

Ettől némileg különbözik az a fajta hit, amikor például egy gyógymódról elhisszük, hogy ettől meggyógyulunk, ez olyannyira létező dolog, hogy az orvostudomány és a szkeptikusok is elfogadják, de ahhoz egzaktabb kísérletekre van szükség, hogy kiderüljön, egy gyógyszer vagy gyógymód ténylegesen hatékony-e.

És hogy mi a céljuk az örök kétkedőknek? A választ Vágó István elég tömören fogalmazta meg: „Azt szeretnénk, hogy kevesebb legyen a spekuláció és több a bizonyítás.”

Vágó István rossz társaságba keveredett

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.