Perzsa művészet a Qádzsár korban

Perzsa műkincsek az Iparművészeti Múzeumban

Eddig még soha ki nem állított tárgyakat, köztük perzsa fegyvereket, lakk képeket és kerámiákat is felvonultat a Két korszak határán: Perzsa művészet a Qádzsár korban című kiállítás, amely tegnap nyílt meg Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.

2011.01.28 19:16MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szántó Iván társkurátor, az ELTE iranisztikai tanszékének adjunktusa azt emelte ki, hogy a csaknem 300 műkincs jelentős része most kerül először a közönség elé, mint például a lapos sisak, a lakkfestéses kártyalapok és szépítőszeres doboz vagy a miniatúrák, amelyek közül a legtöbbet restaurálni kellett.

A kiállítás nemzetközileg is az elsők között vállalkozik az újkori perzsa birodalom, a Qádzsár-korszak művészetének összefoglaló bemutatására, így szakmai ínyencségnek is számít - tette hozzá.

Irán 1796 és 1925 között a Qádzsár dinasztia uralma alatt nyerte el mai földrajzi kereteit és modern állami intézményrendszerét. A kiállításon a két korszak határán működött mesteremberek munkái láthatók: fémműves tárgyak, intarziás famunkák, fegyverek, kerámiák, szőnyegek, ékkövek, nyakdíszek, kalligráfiák és megsárgult fotók a 20. század elejéről.

A tárlat elsősorban az Iparművészeti Múzeumhoz tartozó Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum saját anyagából válogat, de kölcsönzött tárgyakat a kiállításra számos más közgyűjtemény, például a Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum is - mondta el Fajcsák Györgyi, a kelet-ázsiai múzeum igazgatója.

Vámbéry Ármin (1832-1913) világhírű orientalista emléke előtt tiszteleg a kiállítás első vitrinje, amelyben a gyermekkori bénulása miatt keleten csak "sánta dervisként" emlegetett tudós fejfedője, feljegyzései, könyvei tanulmányozhatók.

Egy hatalmas, kiterített Tabriz perzsaszőnyeg fölött film pereg az akkori perzsa városokról, építményekről, köztük a tabrizi Kék mecsetről és az iszfaháni bazárról.

Egy üvegvitrinben magyar dolmány látható perzsa, fémmel átszőtt aranysárga selyemből. Ott van a kiállításon az a perzsa fém kézmosó tál és kancsó is, amely Csók István festőművész hagyatékából került elő.

Külön csoportban láthatók az iszlám legnagyobb vallási kisebbségének, a síitáknak a 7. századig visszanyúló vértanúkultuszához kapcsolódó tárgyai.

1680-ban Kerbelánál tragikus vereséget szenvedtek, de ezt spirituális győzelemként ünneplik a mai napig, s ennek eszköze például a bárd, a pajzs, a szarvval díszített sisak és az olyan vallási jelképek, mint a fémpáva, -kacsa, -kakas vagy -szarvas - mutatott rá Szántó Iván.

Mint azt a társkurátor elmondta, magyar és angol nyelvű katalógus is megjelent a tárlatra 18 tanulmánnyal, pontos tárgyleírással és tárgyfotóval.

A Két korszak határán című perzsa műkincskiállítás szeptember 18-ig tart nyitva az Iparművészeti Múzeumban.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.