Északnyugat-Törökországban élnek

Kihalás fenyegeti az ősi görög nyelv legközelebbi rokonát

Északnyugat-Törökországban, a Fekete-tenger partjai közelében egy olyan rurális társadalom él a világtól teljesen elzárva, amely a kihalt ősi görög nyelvhez hasonló dialektusban beszél.

2011.01.06 19:00mult-kor.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nyelvet mindössze ötezer ember beszéli, a kutatók azonban meg vannak róla győződve, hogy ez állhat a legközelebb az ókori görögök által használt nyelvhez, s általa betekintést nyerhetünk Szókratész és Platón dialektusába, s megismerhetjük evolúciós fejlődését.

A közösség a törökországi Trabzon (Trapezund), az egykori pontusi birodalom központja mellett él, azon a görög kolónián, ahol az argonauták is megvetették a lábukat, mikor az aranygyapjú nyomába eredtek a kis-ázsiai Kolkhiszba való utazásuk során, de a terület egyben a misztikus női harcosok, az amazonok főhadiszállása is volt.

A nyelvészek szerint a pontuszi görög egyik változata, a Romeyka strukturális hasonlóságokat mutat az ősi göröggel, sőt, a két dialektus szókincse között átfedés is van.

"A Romeyka számtalan olyan nyelvtani jellegzetességet tartalmaz, ami az ősi görög nyelv felépítéséhez járult hozzá, s amelyek a modern nyelvből szinte teljesen kivesztek" - mondta el Ioanna Szitaridou, a Cambridge-i Egyetem filológusa.

"A főnévi igenév az összes ma használt görög dialektusból hiányzik. A Romeyka nemcsak ezt őrizte meg, hanem ennek olyan furcsa alakjai is megtalálhatók benne, amit korábban nem sikerült megfigyelni" - tette hozzá.

A Romeykát beszélő falusiak a földrajzi és kulturális izoláció jeleit is magukon viselik. Csak a legritkább esetben házasodnak a közösségen kívül, s egy különleges hangszerrel (törökül kemenje, görögül lyra) érdekes hangzású népzenét játszanak.

„Csak egy olyan férfiról van tudomásom, aki nem a faluban talált magának párt” – mondta el Sitaridou, majd így folytatta:

„A zene nagyon egyedi, semmi mással nem téveszthető össze”.

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a Romeykát beszélők a Fekete-tenger mentén ezer évvel ezelőtt élt görögök egyenes ági leszármazottjai, de az is elképzelhető, hogy a görög nyelv elsajátítására kényszerített bennszülött törzsekkel rokoníthatók.

A közösség hithű muzulmán, tagjai ezért maradhattak az 1923-as lausanne-i egyezség után is Törökország területén, miután a két ország egy kétmillió főt – keresztényeket és muzulmánokat egyaránt – érintő lakosságcseréről állapodott meg.

Az elkövetkező kutatások feladata az lesz, hogy megvizsgálják, hogyan fejlődött a pontusi görög az évszázadok során – vallják a nyelvészek.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.