A szerzők két szálon mesélik el...

Riportkötet jelent meg a vörösiszap-katasztrófáról

A szerzők két szálon, a védekezésben részt vevő mentőalakulatok tettei, erőfeszítései, valamint az ott élők elmondása, érzései alapján mesélik el az iszapkatasztrófa első hat napját

2010.12.17 16:12MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A vörösiszap-katasztrófa első hat napját mutatja be az Iszap - Egy katasztrófa természetrajza című riportkötet.

A kiadvány forgatókönyvszerű pontossággal, tényszerűen tárja az olvasók elé a vörösiszap-katasztrófa első hat napját, az október 4-én történt gátszakadástól kezdve Kolontár kiürítéséig - tájékoztatott Árvai Éva, a Magyar Mediprint Szakkiadó Kft. ügyvezető igazgatója a csütörtöki sajtóbemutatón Budapesten.

A szerzők, Romhányi Tamás, Cseri Péter és Boda András újságírók két szálon mutatják be az eseményeket: a védekezésben részt vevő mentőalakulatok tettei, erőfeszítései, valamint az ott élők elmondása, érzései alapján.

A kiadó célja emléket állítani az emberi összefogásnak, helytállásnak és teljesítménynek, s mindezt megörökíteni az utókor számára - hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: a kötet egy hónap alatt jött létre. Riportkötet az iszapkatasztrófáról Romhányi Tamás, a Népszabadság főmunkatársa elmondta, hogy egyben és mégis részleteiben láttatják az eseményt, mindhárman különböző munkamódszerrel és stílusban dolgoztak.

A kötet egyszerre "közelről és távolról" mutatja be a hat nap eseményeit, az emberi sorsokat és a túlélők küzdelmeit.

Cseri Péter a lap veszprémi tudósítója kérdésre válaszolta kiemelte, hogy a katasztrófa első napjaiban "heves érzelmek tomboltak", a települések lakói a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tulajdonosainak előállítását követelték. Manapság inkább az a kérdésük, hogy ha a jelenleg épülő völgyzáró gáttal elkerülhették volna a katasztrófát, akkor miért nem épült ez meg korábban.

Ezen túl két dolog izgatja a helyieket: az egészségügyi kockázat és a kártalanítás kérdése, ez utóbbit bonyolultnak és érthetetlennek találják. Boda András, a lap zalaegerszegi tudósítója a vörösiszap-áradás következményeinek sokféleségére hívta fel a figyelmet.

Közel 250 mentős dolgozott a helyszínen, a munka első szakasza október 9-én zárult, ezt követte a november közepéig tartó, a katasztrófavédelem munkáját felügyelő időszak, végül pedig december elejéig az adományként érkezett gyógyszerek, kötszerek szétosztása - tájékoztatott Czirner József, az Országos Mentőszolgálat Közép-Dunántúli Regionális Mentőszervezete orvosigazgatója.

Véleménye szerint ez a könyv talán a helyszínen dolgozó mentősöknek, a "hétköznapi hősöknek" is segíthet feldolgozni az átélt eseményeket.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.