Eredeti cselvígjátékot tűztek a műsorra

Bemutatták a Liliomfit Zalaegerszegen

"Eredeti cselvígjátékot" tűzött műsorára a Hevesi Sándor Színház; Szigligeti Ede Liliomfi című darabját pénteken mutatják be Pinczés István rendezésében Zalaegerszegen.

2010.12.01 17:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Liliomfi a színházról szól, a legjobb metafora a színház 160 évvel ezelőtti és mai helyzetének bemutatására, de érzékelteti a színészek elhivatottságát, helyzetét is a világban és az átlagember viszonyát a színészhez - mondta a Jászai- és Ucsimura-díjas rendező az MTI-nek.

A darabban megfogalmazódik a magyar dráma ügye is; Pinczés István szerint szép példa arra, miként lehet a színészlétet, a művészek "nagyon rossz gazdasági" helyzetét viccesen, kedves humorral úgy megközelíteni, hogy kiszolgáltatott helyzetük végül derűs mulattsággá váljon.

A vígjátékot 1849-ben, két és fél hónappal a világosi fegyverletétel után vetette papírra Szigligeti Ede, alias Szathmáry József.

A rendező szerint a dráma mégsem tükre a szabadságharc leverése utáni reményvesztett helyzetnek, amikor a magyar nyelv ügye, a magyar gondolat függetlensége és szabadsága hosszú időre megpecsételődött.

Mint megjegyezte, a Liliomfi inkább egy derűs, szórakoztatató, gondolati üzeneteket is tartalmazó alapdarab, amelyhez az eredeti zenét, ami zömében népdalfeldolgozás volt, Sárközi István írta.

A mű életrajzi ihletésű, Szathmáry Józsefnek ugyanis azért kellett művésznevet választania, mert az édesapja szerint színházi emberként - drámaíró, fordító, dramaturg, színházi igazgató is volt - szégyent hoz a családjára.

Ez a motívum a darabban is megjelenik; a címszereplőt hivatalosan Szilvainak hívják, akit komédiás mivolta miatt a nagybátyja tagad ki.

Szigligeti Ede cselvígjátéka a bohózat felé hajlik. Az átöltözések, félreértések dramaturgiai rendszerében már-már követhetetlen útvesztőbe keveredik a néző. Úgy összebogozódnak a szálak, hogy szinte senki sem ért semmit, míg végül egy "pofonegyszerű" megoldással zárul a történet.

A főszereplő annyi személyiséget mutat meg magából, annyi szerepet játszik el, amire nincs példa sem a magyar, sem a világirodalomban.

" Ez a dramaturgia kiváló játéklehetőséget jelent, ugyanis a színészek nem a könnyű feladatokat szeretik, hanem azt, amiért a próbafolyamat alatt meg kell harcolni" - hangsúlyozta Pinczés István.

A Szellemfit alakító Farkas Ignác az MTI kérdésére elmondta: pályafutása alatt ötödik alkalommal kapott szerepet a Liliomfiban.

Ráosztották már Gyuri pincért és az öreg Schwartzot is, a húsz évvel ezelőtti zalaegerszegi előadáson pedig Szellemfit alakította - a Hevesi Sándor Színház akkor Vándorfi László rendezésében mutatta be Szigligeti Ede vígjátékát. A főbb szerepekben még Nádházy Pétert, Czegő Terézt, Kálóczi Orsolyát és Mihály Pétert láthatja a közönség.

A darabot Mészöly Dezső átdolgozásában mutatják be, a tizennégy felcsendülő dalra Várady Szabolcs írt színházi zenét.

Az előadás plakátját betűtípusban és tipográfiában is a régi, 1892-es nemzeti színházi előadásra invitáló plakátról másolták.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.