Az intolerancia szörnyű következményei
A népirtásokra hívja fel a figyelmet egy új mexikói múzeum
A holokausztra és általában az intolerancia szörnyű következményeire hívja fel a figyelmet egy hétfőn Mexikóban megnyílt múzeum.
2010.10.14 14:45mult-kor.hu"Nemzetként nagyon fontos, hogy éberen reagáljunk a kirekesztés minden formájára. Sajnos Mexikóban sem sikerült felszámolni a különböző társadalmi csoportok, többek között az őslakosok, nők, gyerekek, fogyatékosok és bevándorlók elleni diszkriminációt" - jelentette ki a mexikóvárosi megnyitón Felipe Calderon államfő.
Az ötemeletes üveg és beton épületben hétezer négyzetméteren mutatják be a holokausztot és más népirtásokat, például az örmények, a ruandai tuszik lemészárlását, a szudáni vérengzéseket.
Az intézményben arra is igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy az intolerancia szította öldöklés nem csak a távoli országokban fordulhat elő: megemlékeznek a szomszédos Guatemalában 36 éven keresztül dúló polgárháborúról, amelynek során maja indián falvakat irtottak ki - kétszázezren haltak meg, több ezren pedig Mexikóba menekültek.
A guatemalai mészárlást bemutató kiállítási terület háttereként egy kiálló szögek százaival televert sötét fal szolgál - a szögek a harcok során készített koporsókat szimbolizálja.

A múzeum megnyitójára több túlélő is érkezett, például Ruandából vagy a volt Jugoszláviából.
Jelen volt Vjollca Bajraj is, aki az 1999-es koszovói etnikai tisztogatás elől menekült Mexikóba.
Az amerikai külügyminisztérium szerint a szerbek legalább hatezer embert megöltek, 1,5 milliót pedig elüldöztek. Bajraj családjának 54 tagját ölték meg.
"Nagyon megindító, hogy az otthonomtól ilyen távol lévő ország el tudja képzelni és megjeleníteni a szenvedésemet. Mexikó nagyon toleráns ország, de még itt is van mit tenni ez ügyben, ugyanúgy, ahogy a világ többi részén is" - mondta el Bajraj.
Az intézmény létrejöttével megvalósult Sharon Zaga álma, akinek nagymamája a második világháború kitörésekor emigrált Csehszlovákiából Mexikóba, a nagymama testvére pedig túlélte Auschwitzot.
Zaga már tizenöt évesen elhatározta, hogy létrehoz egy holokausztmúzeumot. Egyetemi tanulmányai alatt is sokat foglalkozott a népirtás eseményeivel és felvette a kapcsolatot Mexikóban mintegy 250 túlélővel és leszármazottaikkal.
1999-ben megalapították a Memoria y Tolerancia nevű közhasznú szervezetet, és megkezdték a múzeumhoz szükséges adományok és kiállítási anyagok gyűjtését. A tárgyak negyede magánszemélyek, többnyire zsidók felajánlásából származik.
Láthatóak többek között a koncentrációs táborokból származó kanalak és villák, és egy Lengyelországból származó tehervagon is, amellyel egykor a zsidó foglyokat szállították a haláltáborokba.
A tárlat nemcsak a múltban történt eseményekkel, hanem a mindennapi diszkriminációval és a mexikói őslakosok szegénységével is szembesíti a látogatókat.
Francisco Chavez, a guatemalai Igazságért és Megbékélésért Egyesület munkatársa saját édesanyját és nagyanyját is felfedezte a halottakat bemutató képsorokon.
Guatemalában egyetlen katonai vezetőt sem vontak felelősségre a történtek után.
"Meg voltunk lepve, nem gondoltuk, hogy ilyen kiállításra bukkanunk itt. Arra ösztönöz minket, hogy továbbra küzdjünk az igazságért, amelyért harcba szálltunk Guatemalában" - mondta el Chavez.
Kapcsolódó írások:
- Kalandozás az Ezeréves Püspökség múltjában
- Felsorakoznak Móser íróportréi a simontornyai Vármúzeumban
- Múzeumi negyed Budapesten? Élő MúzeumCafé
- Senkinek nem tűnt fel egy Munch-kép hiánya a malmői múzeumban
- Ray Charles-múzeum iskolásoknak
- Velence arculata folyamatosan csúful!
- A "Hídember gépei" a közlekedési múzeumban