Új korszak kezdődött

Felavatták az átfogó fejlesztésen átesett Néprajzi Múzeumot

Mérföldkő a múzeum életében - így jellemezte Szarvas Zsuzsanna megbízott főigazgató a Néprajzi Múzeum most véget ért átfogó fejlesztését, a Palotából látogatóbarát múzeum mottójú programot.

2010.10.01 07:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Új korszak kezdődik e hányattatott sorsú intézmény életében, mától egészen más minőségben fogadhatjuk a látogatókat" - érzékeltette Szarvas Zsuzsanna a 282 millió forint összköltségű fejlesztés jelentőségét a projektet lezáró ünnepségen.

A 2009 őszén kezdődő, Vízer Balázs tervezte fejlesztés az intézmény szolgáltatásainak megújítását, látogatótereinek korszerűsítését, új terek kialakítását, az épület eredeti térszerkezeti elemeinek visszaállítását, valamint a látogatói információs rendszer bővítését - többek közt wifi-hálózat létrehozását - foglalta magában.

Szarvas Zsuzsanna kiemelte, hogy az átalakítás során nem sérültek, sőt, megerősödtek a múzeum eredeti építészeti jellegzetességei. Az átalakítás egyik legnagyobb nyertese a múzeumpedagógiai műhely, melynek napfényes, modern bútorokkal berendezett foglalkoztatóterme a gyerekek számára is vonzó múzeumi környezetet kínál. Megnövekedett a múzeumi bolt és kávézó alapterülete, az épület csomópontjain pedig kilenc nagyméretű kivetítőt, három információs terminált és egy számítógépes munkaállomást helyeztek el.

Teljesen akadálymentesítették az egész épületet - részletezi a megvalósult fejlesztéseket a múzeum közleménye. Szőcs Géza kulturális államtitkár beszédében többek között kifejtette, hogy a múzeumoknak a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az ismeretek élményszerű átadására, természetesen úgy, hogy eközben a hitelesség ne sérüljön.

Maradéktalanul kell érvényesíteni az esélyegyenlőségi szempontokat, továbbá többnyelvű, korszerű látogatói információs rendszerek kialakítására van szükség - tette hozzá.

Szarvas Zsuzsanna elmondta, egyelőre még folynak az egyeztetések arról, hogy a magyar uniós elnökség alatt pontosan hány szakállamtitkári és szakértői szintű megbeszélés folyik majd a Néprajzi Múzeum épületében, s ezek mekkora teret igényelnek.

Az azonban valószínű, hogy a tárgyalások "alapjaiban" nem érintik majd a múzeum működését, más szóval a kiállítások nyitva tartanak - fogalmazott a megbízott főigazgató.

Szarvas Zsuzsanna arról is beszélt, hogy terveik között szerepel az állandó kiállítás bővítése oly módon, hogy az ne csak a magyar nép hagyományos kultúráját mutassa be, hanem más európai, sőt Európán kívüli népekéit is. "Illene már megújítani ezt a kiállítást" - mondta a múzeum vezetője az 1991 óta működő tárlatról. Megjegyezte, hogy az újabb kiírású uniós pályázatok között már szerepel olyan, amellyel nemcsak az infrastruktúra, hanem a tartalom fejlesztésére is nyerhető támogatás.

A fejlesztés során kialakítottak egy kisebb, időszaki tárlatok bemutatására alkalmas kiállítóteret is: ebben elsőként egy, az épület több mint százéves történetét felelevenítő kiállítás látható.

A Néprajzi Múzeum 1973-ban költözött az Igazságügyi Palota egykori épületébe, a Nemzeti Galériától örökölt múzeumi térbe. Az uniós pályázat előtti utolsó átalakításokat még a Nemzeti Galéria hajtotta végre az épületen.

A Néprajzi Múzeum fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv Közép-Magyarországi Operatív Programja keretében, 90 százalékos uniós támogatás mellett valósult meg.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.