Ő fedezte fel Hofit is

Harminc éve halt meg Komlós János

Harminc éve, 1980. július 18-án halt meg Komlós János újságíró, konferanszié, színigazgató, érdemes művész.

2010.07.16 10:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Komlós János Budapest VI. Kerületének külső részében, a Csikágó nevű városrészben született 1922. február 9-én. A vallásos zsidó családban növekedő fiú elvégezte a rabbiképzőt, de végül nem maradt egyházi pályán. Ahogy mondani szokás, Komlós élete bővelkedett fordulatokban. Az ötvenes években az Államvédelmi Hatóság tisztje volt, ezután újságíróként folytatta pályafutását. Először a Magyar Nemzet kritikusa volt, aztán 1962-1967-ig mint a Népszabadság kulturális rovatának vezetője működött.

Közben hosszú ideig volt az Élet és Irodalom állandó filmkritikusa, majd Az érem harmadik oldala címmel megcsinálta az igen gyorsan népszerűvé váló állandó televíziós műsorát. 1967-ben alapította meg, és halálig vezette a legendás Mikroszkóp Színpadot, a magyar politikai kabaré e sajátos műhelyét. Noha kiváló művészekkel - többek között Hofi Gézával - dolgozhatott, a Mikroszkóp arculatát az ő ötletei alakították ki. Színházában a butaság ellen indított harcot, kabaréjában a félsikereket és a látszateredményeket tette nevetségessé. Az intellektuális humor mellett jellemző volt rá a vitriolos gúny is.

Ő lett "A Komlós", így, csak vezetéknévvel, keresztnév nélkül.

Minden este színpadon volt: kilépett a függöny elé, s jellegzetes, mimika nélküli mandarin-arcával, két, folyamatosan gesztikuláló kezével mondta a konferanszié szövegét. A kis színház minden este megtelt, nagy sikerű bemutatókat tartottak. A direktor néha a közönséget is bevonta a játékba: papírcetlikre írt kérdéseiket összegyűjtötték, s az előadás folyamán Komlós minden - néha bizony elég kényes - kérdést is kertelés nélkül megválaszolt.

Színigazgatóként is mindig újságírónak tartotta magát, valójában rendkívül sokoldalú ember volt. Tanulmányt írt Ilja Ehrenburgról, magyar színpadra alkalmazta Borisz Vasziljev Csendesek a hajnalok című színművét, felhívta a figyelmet Csingiz Ajtmatovra. 1965-1980 között több kötetben jelentek meg szatírái, humoreszkjei és jelenetei, emellett különféle közéleti tisztségeket is betöltött.

Több kötet könyvet írt (Többet ésszel mint anélkül, Csak az első száz év nehéz, Hányadszor mondjam?, Fő a fejünk...).

Újságírói munkáját 1961-ben Rózsa Ferenc-díjjal ismerték el, az érdemes művész címet 1975-ben kapta meg.

Váratlanul halt meg Budapesten, 1980. július 18-án. Még hatvan éves sem volt. Szatirikus sírversét Királyhegyi Pál, a népszerű humorista így írta meg: "Büszke sólet, hervadt ÁVÓs, Itt nyugszik a Komlós Jánós."

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.