A XX. század legnagyobb krónikása volt...

Emléktáblát állítottak Fejtő Ferencnek Párizsban

Fejtő Ferenc író, újságíró, kritikus, történész, politológus és Közép-Kelet Európa szakértő a XX. század egyik legnagyobb krónikása volt - A két éve elhunyt magyar-francia, de mindenek előtt européer polihisztor tiszteletére állított május 9-én emléktáblát a Magyar Köztársaság párizsi nagykövetsége és a Párizsi Magyar Intézet.

2010.05.09 17:10ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

„Mindig inkább magyarnak érzem magam, mint zsidónak, inkább európainak, mint magyarnak, inkább világpolgárnak, mint európainak – de a mai fiatalok lehetőségeihez mérten életemet visszamenőleg csak egy amolyan vidéki ember életének látom...”

Pedig... A Nyugat és a Válasz című folyóiratok újságírója, József Attila és Ignotus Pál felkérésére a Szép Szó folyóirat társszerkesztője, a Népszava tudósítója, az Agence France-Presse (a francia állami hírügynökség) munkatársa, mintegy tízezer cikk és közel félszáz könyv írója, amelyek tizennégy nyelven, tizenhat országban jelentek meg; Fejtő Ferenc író, újságíró, kritikus, történész, politológus és Közép-Kelet Európa szakértő a XX. század egyik legnagyobb krónikása volt.

A két éve elhunyt magyar-francia, de mindenek előtt européer polihisztor tiszteletére állított május 9-én emléktáblát a Magyar Köztársaság párizsi nagykövetsége és a Párizsi Magyar Intézet.

Párizs belvárosában, a Pompidou-központ oldalában álló épület – Fejtő Ferenc egykori otthona – előtt közel száz ember, családja, barátai, ismerősei, tisztelői gyűltek össze az eseményre.

A ház falára elhelyezett márványtáblán Fejtő karikatúrája mosolyog, a rajzot Sarkantyu Illés fotója alapján Lehoczki Károly karikaturista készítette. Nikicser László, Magyarország párizsi nagykövete, Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója, Pierre Aidenbaum Párizs harmadik kerületének, valamint Marton István, Fejtő szülővárosának, Nagykanizsának a polgármestere így emlékeztek meg Fejtő Ferencről:

„Ma, amikor Európa nehéz napokat él meg, Fejtő Ferencre gondolunk, aki – íróként és magánemberként is – sokat tett érte...jelentősége jóval túlnyúlik Párizs és Franciaország határain.”

Az eseményen jelen volt a Nagykanizsai Zsidó Hitközség elnöke, dr. Székely István, és alelnöke Lévai Péterné, aki egyben a márciusban életre hívott Fejtő Ferenc Alapítvány egyik alapító tagja. Az alapítvány – amelynek aktív tagja Fejtő fia, Charles Fejtő is – tervei közt szerepel egy szellemi központként működő Fejtő-emlékház megnyitása Nagykanizsán, nyári szabadegyetem megszervezése és működtetése, valamint franciaországi partnerszervezetek felkutatása a rászoruló magyarországi gyerekek csereüdültetésének biztosítására.

Fejtő Ferenc 1938-ban hagyta el Magyarországot, amikor megtudta: a kormány németbarát politikájának bírálata miatt börtönbüntetésre ítélték.

A második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, 1944-től három év megszakítással az Agence France-Press munkatársaként dolgozott és hamarosan a hírügynökség vezető hírmagyarázójává, a szovjet-blokk országainak politikai elemzőjévé vált.

"Arra vagyunk ítélve, hogy a jövő polgárai legyünk, s abban a hazában éljünk, amelyet magunknak kell megteremtenünk, bármily kényelmetlen legyen ez." - írta Fejtő 1935 augusztusában Einstein kapcsán.

Fejtő ekkor még nem tudta, hogy hamarosan őrá is hasonló sors vár: 1949-ben Rajk László külügyminiszter koncepciós pere miatt - Károlyi Mihállyal együtt - végleg szakított a kommunista Magyarországgal, a per hazugságait leleplező franciaországi cikke nagy port kavart a baloldali nyugati értelmiség körében is.

Később, a francia állampolgárság megszerzése után is sokat tett a magyar ügyért, a magyar-francia kapcsolatok elmélyüléséért: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcról írt könyvéhez Jean-Paul Sartre író fogalmazta meg az előszót, személyes beszélgetései komoly szerepet játszottak abban, hogy Albert Camus Nobel-díjas francia író szintén a levert forradalom mellé állt.

Magyarországra 42 év után, 1989-ben tért vissza először, Nagy Imre és mártírtársai hivatalos újratemetésére.


Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.