...március 30-án kivégezték
Dombormű készült a Fehér Gárda mozgalom egyik kivégzett vezetőjéről
Domborművet készített az egykori Fehér Gárda mozgalom egyik kivégzett vezetőjéről, Kovács Istvánról Héjja Antal fafaragó; az alkotást a művész csütörtökön, a kommunizmus áldozatainak emléknapján adja át a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumnak - közölte Medgyesi Konstantin, az intézmény sajtóreferense az MTI-vel.
2010.02.24 10:05MTIAz 1949 nyarán kibontakozó Fehér Gárda mozgalom titkos antikommunista szervezkedés volt. A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a kulákság elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH tevékenysége váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a mozgalom elindításához vezetett.
Az első szerveződő egységek 1949-ben jöttek létre az Orosháza és Hódmezővásárhely közötti pusztán. A mozgalom főként a tanyai lakosság körében volt aktív, de szerveződtek falusi-városi sejtek Orosházán, Békéscsabán, Makón, Maroslelén és Hódmezővásárhelyen. A fehérgárdisták szűk körben gyűléseket tartottak, s arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, a megmozdulások élére állnak.
A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Az ÁVH besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat. Elsőként Blahó Jánost fogták el a hatóságok, majd 1950 őszén letartóztatták a szervezkedés vezérkarát. A 30 közül 22 vádlottat Kistarcsára internáltak, Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték és 1951. március 30-án kivégezték.
A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én már reggel 8 órától várják a diákcsoportokat az Emlékpont Múzeumba. A közgyűjtemény munkatársai 45 perces, a diktatúra áldozatairól szóló multimédiás előadást állítottak össze a középiskolás korosztálynak és az általános iskolák nyolcadik osztályosainak.
Kora délután rendhagyó tanórát tartanak, az esti megemlékezésen pedig Lázár János (Fidesz) polgármester, Szijjártó Péter (Fidesz) országgyűlési képviselő és Szenti Tibor író-néprajzkutató mond beszédet.