Szeptember 1-jén tört ki pont 1939-ben

Hetven éve tört ki a második világháború

A háború előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, amelynek nyomán a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra.

2009.09.01 08:00MTI

A háború előzményei az első világháborúig nyúlnak vissza, amelynek nyomán a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra.

Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár féktelen demagógiával használta ki a németek revansvágyát, sorra szegve meg az 1918-as békefeltételeket. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre.

A britek és franciák megbékélési politikáját kihasználva 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss) és Csehszlovákia németek lakta részét, majd 1939-ben a maradék Csehországot is, hátát a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosította.

A "casus belli" a danzigi kérdés lett. Az 1919-es békeszerződés a német lakosságú Danzigot (ma Gdansk) "szabad várossá" nyilvánította, s hogy Lengyelországnak kijáratot biztosítson a tengerhez, közelében szárazföldi folyosót (a danzigi korridor) alakítottak ki, amely elvágta Kelet-Poroszországot az anyaországtól.

Hitler a város átadását követelte, amiről a lengyel kormány - bízva a brit és francia kormány garanciájában - hallani sem akart. Hitler tudatosan készült a háborúra: 1939 áprilisában parancsot adott ki Lengyelország lerohanásáról és felmondta az öt éve kötött lengyel-német megnemtámadási szerződést.

Szándékától csak rövid időre tántorította el az augusztus 25-én Londonban aláírt brit-lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés.

Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német bűnözők támadták meg a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, propagandaürügyet szolgáltatva a háború kirobbantásához.

Szeptember 1-jén hajnali háromnegyed ötkor a néhány nappal korábban "udvariassági látogatásra" érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a danzigi lengyel támaszpontot.

Nem sokkal később megindult a német hadigépezet, amely néhány nap alatt eltaposta Lengyelországot. A németek egy hónap alatt elfoglalták az ország nyugati részét, míg a keleti vidékek a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá kerültek.

A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimátumban szólította fel Hitlert a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Németországnak, s ezzel hivatalosan is megkezdődött a második világháború.

A nyugati fronton sokáig nem történtek nagyobb szabású hadműveletek, az angol expedíciós csapatok csak szeptember közepén érkeztek Franciaországba, ezt a néhány hónapot illették később a franciák a furcsa háború (drole de guerre), a németek az ülőháború (sitzkrieg) elnevezéssel.

Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború volt az első a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, 40 ország területén és az összes óceánon folytak harcok, 110 millió katona állt fegyverben.

A katonai áldozatok számát 27, a civilekét 25 millióra teszik.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.