Nekem a Balaton a Riviéra...

Leomlott a berlini fal a Balatonnál!

Nekem a Balaton a Riviéra - idézte a hetvenes évek egyik közkedvelt magyar slágerét a távirati irodának egy drezdai hölgy a berlini magyar kulturális intézetben.

2009.06.02 15:10MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Collegium Hungaricumban a hét végén tartották az október 1-jén nyíló "történelmi" kiállítás főpróbáját. A tervezett kiállítás Német egység a Balatonnál (Deutsche Einheit - Balaton) címmel a '60-as, '70-es és '80-as éveket idézi fel, azokat az időket, amikor a magyar tenger partja volt az akkori kelet- és nyugatnémetek egyetlen találkozóhelye, s ily módon a hírhedt berlini fal leomlásához, illetve a német egység helyreállításához vezető történelmi út első állomása.
 
Nem véletlen, hogy a kulturális intézet a rendezvényt a "falbontás" 20. évfordulójához, azaz november 9-hez időzítette, ahhoz az időponthoz, amikor egész Németország a húsz évvel ezelőtt történtekre emlékezik. A főpróbán a kiállítandó képeslapokból, s egyéb, a kelet- és nyugatnémetek hajdani levelezéseiből, fotókból és filmekből, s más dokumentumokból kaptak ízelítőt az odalátogatók, köztük a már említett drezdai hölgy, Christine Fischwasser és hajdani münsteri barátnője, Brigitte Maudern, akik 1978 nyarán Balatonföldváron ismerkedtek meg, s azóta tartják a barátságot. 

A kulturális intézet munkatársainak, s a kiállítás előkészítőinek több száz olyan képeslapot sikerült összegyűjteniük, amelyeket a rendszerváltozás előtti években, sőt évtizedekben a Balaton partján nyaraló egykori NDK-sok, illetve nyugatnémetek küldtek az otthon maradt családtagoknak, a barátoknak, s Szárszón, Szemesen, Lellén vagy Földváron barátságot kötve később egymásnak is.

A hajdani keletnémetek által írt - s a rendezvényen felolvasott - képeslapok valóban arról tanúskodtak, amire a 60 év felé közeledő drezdai nő emlékezett, azaz arra, hogy többségük számára a Balaton akkoriban valóban a Riviérát jelentette. 

Szépségével, kényelmével, nyitottságával, a palacsintával és a paprikával, a borral és a gulyással, az egész légkörrel, s nem utolsósorban a lehetőséggel, hogy a Balaton partján kettészakított német családok, egymástól elszakított barátok - ha csak napokra, vagy hetekre is - találkozhattak, s megbeszélhették a következő találkozót. 

Persze ez sem volt egyszerű, mert az egykori NDK hírhedt állambiztonsági minisztériuma a Balatonra is "betette a lábát", s ügynökei a legrafináltabb módszerekkel igyekeztek ellenőrizni NDK-s honfitársaik szándékait, s kapcsolatait. Ami szintén szerves része lesz a Collegium Hungaricumban nyíló kiállításnak, mert - mint a szervezők elmondták - a Stasi felettébb aktív volt a magyar tenger mellett, s erre vonatkozóan is több hiteles dokumentumot sikerült összegyűjteni. 

És hogy a két barátnőnek, Christine Fischwassernek és Brigitte Maudernnek mit is jelentett a Balaton? A német egység - mint azt elmondták - számukra jelképesen már 1989, illetve 1990 előtt megvalósult. Nem véletlen, hogy a berlini fal leomlásáig a magyar tenger partján még négy alkalommal találkoztak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.