A színház zenés játékként hirdeti az elóadást!

Egy szerelem három éjszakája a debreceni Csokonai Színházban!

Az Egy szerelem három éjszakája különös darab, a műfaja megjelölése sem egyszerű. A Hubay Miklós születése 90. évfordulójáról megemlékező Csokonai Színház zenés játékként hirdeti, eredetileg azonban - amikor ez a kifejezés még inkább szitokszóként volt használatos Magyarországon -, valamiért musicalnek becézték.

2008.12.12 21:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Talány az is, hogy az 1939-ben kezdődő, és az 1944-es vészkorszak csöppet sem vidító eseményeivel záruló történetet miért elevenítik fel oly gyakran a rendezők. Árkosi Árpád munkája a 30. feldolgozás. 

- „A szerzők mély humanizmussal és ártatlan hittel megáldott embereket konfrontáltatnak az embertelenséggel, de felfedezhető benne az önironikus és szatirikus látásmód is." - vallja a rendező.
 
- „Az Egy szerelem három éjszakájában Bálint, a költő kedvesét játszom - mondja Vencz Stella. Júlia a neve, nehéz lenne elkerülnünk a képzettársítást. Nem csak a szerelem és a veszélyhelyzet miatt, hanem a legendaképződés okán is párhuzam vonható. Petőfinek nyoma veszett Segesvárnál, s Bálintról sem tudhatom meg biztosan: elesett-e, vagy a sorsát csak álmodom. Persze botorság egy történetet a vége, a befejeződésének lehetőségei felől megközelíteni. Ma izgalmasabb számomra, mitől fogant ez a szerelem? A férfi hozott tűzbe, vagy a költő karjaiba vágytam? Féltékeny vagyok-e a kedves könyveire? Nem örülök-e a lelkem mélyén, amikor Bálintnak meg kell tőlük válnia? Beérem-e annyi perc boldogsággal, amennyi egy küldetéstudattal született, az emberiségért lélegző költő mellett jár nekem? Vonzódom-e az én álmodozóm mellett ahhoz a józan gyakorlatiassághoz, amelyet a számunkra hajlékot szerző Viktor képvisel? A férfi és a nő kapcsolatának örök kérdései - olyan történelmi órán, amelyen a verslábak is katonacsizmát öltenek."

Hubay-Ránki-Vas: Egy szerelem három éjszakája 

Bálint: Mercs János 
Júlia: Vencz Stella 
Viktor, üzletember: Mészáros Tibor 
Dr. Szegilongi Lajos, bíró: Miske László
Melitta, a felesége: Oláh Zsuzsa 
Henker Frigyes, százados: Bakota Árpád 
Sándor, költő: Ferenczi Attila 
Károly, költő: Rácz József 
Légós: Jámbor József 
Gáspár: Varga József 
Menyhért: Tóth László 
Boldizsár: Vranyecz Artúr 
Katonaszökevény: Nagy László 
Katona: Szőke Norbert 
Katona: Cservenka Ferenc 
A virágáruslány: Szanyi Sarolta
Táncosok : Buka Helga, Deczki Nóra, Homonna Nóra

Karmester és korrepetitor: Nagy Máté
Hangszerelés: Barabás Árpád 
Dramaturg: Balogh Tibor 
Díszlettervező: Árvai György 
Jelmeztervező: Szűcs Edit 
Koreográfus: Katona Gábor 

Rendező: Árkosi Árpád 
Bemutató: 2008. december 12.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.