Premier a Nemzetiben!

Heti bemutató! Euripidész: Oresztész című előadása remek színészekkel!

Amikor Agamemnón hazatért a trójai háborúból, felesége, Klütaimnésztra szeretőjével, Aigiszthosszal meggyilkolta. Agamemnón és Klütaimnésztra fia, Oresztész, hogy bosszút álljon apja halálán, megöli anyját, és a szeretőt. Argosz népe halállal sújtja Oresztészt, és a gyilkosságban is társ nővérét, Élektrát...

Képek az előadásból- Euripidész: Oresztész képgaléria

2008.11.20 18:00ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Euripidész drámája különleges mű. Eltérően a többi görög színműtől, nem a palota bejáratánál, hanem a palota és a város közötti senkiföldjén játszódik. Különleges az is, hogy az írói triász utolsó nagy szerzője megkérdőjelezi az istenek mindenhatóságát. 

A szereplők – az ismert mítosz alakjai – olyan nyíltsággal fordulnak szembe az Olümposszal, olyan komikus helyzetekbe bonyolódnak, mint egy becketti vígjáték clown-jai. Karsai György klasszika-filológus ógörögből nyers-fordította a drámát; Térey János költő az időmértékes verselés formáját szigorúan megőrizve mai köznyelvünk fordulataival, képeivel, kifejezéseivel beszélteti a szereplőket magától értetődően és bravúrosan. 

„Bosszúk sorozata emberöltőkön át… és ha nincs vége, mert jogosnak véli mindenki a gyilkosságokat, és a múltra való hivatkozással követik el azokat, akkor összedől a világ. Maga alá temeti a jelent. Nem lehet örökké visszafelé fordulni." - Alföldi Róbert rendezésében a mitikus hősök egy mai családi tragédia résztvevőiként fájdalmas-mulatságosan bolyongják végig életüket. 

„Nézzünk szembe azzal, hogy bár a történet háromezer éves, mi semmit sem változtunk. Az ember mindig vérrel akarja lemosni a bűnt. Akár akkor, akár most".

Euripidész (i. e. 480 – 406) életrajzának fennmaradt változataiban hemzsegnek az egymásnak ellentmondó pletykák. Hiteles adatok szerint a kereskedő Mnésarchosnak és a zöldségárus Kleitónak volt a fia, athéni illetőségű. 

Feltevések szerint Szalamisz szigetén született, ahol berendezett magának egy tengerparti barlangot, ott írta műveit. Huszonhat évesen lépett fel először költői versenyen. 

Egyes források szerint kétszer nősült, három fia született. Kilencvenkét drámát írt, ebből tizennnyolc maradt ránk. Élete végén Makedóniába vándorolt, ott is halt meg.

EURIPIDÉSZ: ORESZTÉSZ 

Ógörögből fordította: Karsai György 
Fordította: Térey János 

ÉLEKTRA: PÉTERFY BORI 
HELENÉ: UDVAROS DOROTTYA 
ORESZTÉSZ: RÁBA ROLAND 
MENELÁOSZ: CSERHALMI GYÖRGY m.v.
 TÜNDAREÓSZ: GARAS DEZSŐ 
PÜLADÉSZ: LÁSZLÓ ZSOLT 
HÍRNÖK: BLASKÓ PÉTER 
HERMIONÉ: TOMPOS KÁTYA 
EGY PHRÜGIAI: KULKA JÁNOS 
APOLLÓN: FÖLDI ÁDÁM 

KARVEZETŐ: NAGY MARI 

Közreműködnek a Színház és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatói.

Díszlettervező: Menczel Róbert 
Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes 
Dramaturg: Vörös Róbert, Perczel Enikő 
Koreográfus: Gergye Krisztián 
Súgó: Sütő Anikó 
Ügyelő: Géczy István, Lencsés István
 
RENDEZŐ: ALFÖLDI RÓBERT 
Bemutató: Nagyszínpad, 2008. november 21. 19.00

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.