Érvek és ellenérvek

A Liget maradjon Liget! - Konferencia a Városliget jövőjéről

A Liget Budapest projekt ellen érveltek a Budapesti Városvédő Egyesület által A Liget maradjon Liget! címmel meghirdetett hétfői budapesti konferencia előadói.

2015.09.21 17:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ráday Mihály, az egyesület elnöke emlékeztetett arra, hogy a Liget Budapest egy új városi brandet kíván létrehozni, többek között azzal, hogy "egy helyre építenek sok új múzeumot", a városvédő szerint azonban a magyar fővárosnak nincs szüksége új brandre. Vannak, akik a múzeumi kultúra fejlesztésének örülnek, de közben a múzeumok tömegét kellene rendbe tenni, és erről a projektben nincs szó - fűzte hozzá.

A Liget Budapest eredményeként 60-ról 65 százalékra nő a Városliget zöldfelülete, de csak a liget mostani állapotához képest - hívta fel a figyelmet. Ráday Mihály szerint a Felvonulási tér betonsávját mind vissza kellene adni a Városligetnek, és nem épületeket emelni annak egy részére.

Az alternatívák között Ráday Mihály megemlítette, hogy az Északi Járműjavító 22 hektáros területén az összes megépíteni tervezett múzeum elférne, most azonban a telep "legjobb házában", az Eiffel-csarnokban az Operaház próbaterme épül. Jó helyszín lehetne a Nagyvásártelep a Kvassay-híd közelében, az Andrássy úton is több palota üresen áll, többek között az egykori Balettintézet, míg a Fotómúzeum kerülhetne a nemrég megnyílt Capa Központtal szembeni foghíjtelekre - vetette fel.

Az egykori Kilián-laktanyában elférne a Néprajzi Múzeum, noha az igaz, hogy a múzeumigazgatók alkalmatlannak tartják ilyen célra - szólt egy újabb ötletről a városvédő, aki felhívta a figyelmet a bezárt Schöpf-Mérei Kórház épületére, a Bem téri Radetzky-laktanyára, a Pollack Mihály téri Károlyi-palotára, a Moszkva téri Postapalotára, valamint az egykori Táncsics-börtön épületére is.

Építészeti múzeumot nem kell építeni, mert ilyen már van: úgy hívják, hogy Vajdahunyad vára, semmi akadálya, hogy egy építészeti múzeum beköltözzön a Magyar Mezőgazdasági Múzeum helyére - vélekedett Ráday Mihály.

Körmendy Imre építészmérnök, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy "a várostervezést szakembereknek kell végezniük, nem politikusoknak".

Facebook Városliget

Az UNESCO ajánlása szerint is fontos a tájak és világörökségi helyszínek megőrzése - emelte ki az építész, hozzátéve: a Liget Budapest több pontban ellentétes Budapest városfejlesztési koncepciójával. A Városliget történelmi közterület, ezért ugyanúgy védendő, mint a történelmi épületek - hangoztatta Körmendy Imre.

Jámbor Imre tájépítész előadásában felidézte, hogy a 18-19. században a nagy városokban mindenhol létrejöttek nagy közparkok, kommunikációs fórumként szolgálva, egyúttal természetélményhez juttatva a városlakókat.

A Városliget terve 1813-16-ban született meg, majd a park területét többször is csökkentették: a legsúlyosabb beavatkozás az 1896-os millenniumi kiállítás volt, majd a Felvonulási tér létrehozása és a Budapesti Nemzetközi Vásár újabb területeket vettek el a ligetből - emlékeztetett a szakember, aki szerint Heinrich Nebbien 1816-os Városliget-tervének lényege most is visszaállítható lenne.

Fodor István régész, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója szerint nem szabad kulturális intézményeket kitenni a budai Várból, és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) új épületét a ligetben felépíteni.

"Budapest borzalmas ostromának az volt az előnye, hogy a fegyverek szedték le a barokk díszítést a Várról, majd a régészek állították vissza a gótika örökségét" - jegyezte meg a múzeumi szakember, hozzáfűzve, hogy ennek a megváltoztatására semmilyen logikus indok nincs.

Fodor István úgy vélte, Munkácsy Mihály nem tartozott ugyan korának élenjáró festői közé, mégsem szabad elfelejteni, hogy "a nemzeti kultúra és a világkultúra nem pont ugyanaz", ezért nem volt indokolt a Szépművészeti Múzeum összevonása az MNG-vel.

A magyar múzeumok most nem tudják teljesíteni gyűjteményük szinten tartását, tudományos feldolgozását és közönség előtti bemutatását - hangsúlyozta Fodor István. Mint javasolta, át kellene tekinteni, milyen múzeumokra lenne leginkább szükség, de ezeknek a múzeumoknak semmiképpen nem szabad egy helyen tömörülniük.

A konferencia további részében Hossó Andrea közgazdász, befektetési szakértő, Luxné Vince Judit szakszervezet-történész, Garay Klára biológiatanár és Szöllősi Ferenc újságíró tart előadást.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.