Spiritiszták

Kortárs magyar darab ősbemutatójával indítja az évet az Operaház

Selmeczi György Spiritiszták című kétfelvonásos, olasz nyelvű operájának vasárnapi ősbemutatójával nyitja az évet a Magyar Állami Operaház.

2014.01.13 15:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
MTI

Egy kortárs magyar opera bemutatója ünnepi pillanat az Operaház életében - hangsúlyozta Ókovács Szilveszter a darabról tartott hétfői sajtótájékoztatón. A főigazgató szerint a klasszikus repertoár játszása mellett a dalszínház fontos feladata a kortárs magyar darabok befogadása is.

Selmeczi György szerzői pályája egyik csúcsának nevezte, hogy az Operaház műsorra tűzte művét, amely elmondása szerint az álom, a valóság és a színlelés hármas egységéről szól. A történet szerint egy orosz nagyherceg spiritiszta szeánszot tart barátaival, melyen megpróbálják megidézni az egyetlen, vágyott nőt.

Meg is jelenik egy különleges hölgy, a történet pedig a herceg álomszerű bálján folytatódik. Amint a szerző felidézte, 16 évvel ezelőtt kezdett el dolgozni az operán, majd egy jelenet megírása után tíz évre félretette, hogy a mű végül öt évvel ezelőtt elnyerje végleges formáját.

"Az opera nagy részét Rómában írtam, olasz nyelven. Azért olaszul, mert vonzott a kihívás, hogy az opera anyanyelvén, Verdi, Puccini nyelvén írjak, ennek minden melodikus és ritmikai következményével.

Az olasz mellett orosz nyelvű jeleneteket is beiktattam, így a darab hordozza a századvégi orosz világ éthoszát is" - fogalmazott Selmeczi György a darabról, amelynek librettója Alekszandr Blok orosz szimbolista költő Komédiásdi című drámáján alapul.

Az opera szövegét Péntek Csilla és Selmeczi György írta. "A librettó sokkal inkább poétikus nyelvezetű, mint epikus vagy drámai. A szimbolizmusnak erőteljesen része ez a beszédmód; kicsit olyan, mintha egy álomban beszélne mindenki" - magyarázta a szerző. Selmeczi György szerint két feltétele van annak, hogy ma operát lehessen írni: "az egyik a közönséggel való gesztusközösség megőrzése.

Ha ez megvan, a hallgató halványan úgy érzi, hogy ezt ő is el tudná énekelni otthon, a fürdőszobában. A másik fontos dolog pedig az, hogy minden pillanatban újra tudatosítani kell: ez egy játék, ahogy azt a nyelvünk is kifejezi. Aki elveszíti a játékösztönét, játék-étvágyát, az rajtaveszt.

Blok zseniális alapszituációja óriási lehetőséget ad arra, hogy játsszak." A felszabadult játékban pedig olykor meglazulhat a logikai szükségszerűség lánca. A szerző nem javasolja a leendő nézőknek, hogy a mű történetfűzése nyomán feltegyék a kérdést: miért? "Egyetlen válaszom van: csak. Az eseményeket egy önkényes fantázia mozgatja. Aki logikai bukfencet talál bennük, annak mélységesen igaza van" - fejtegette Selmeczi György.

Novák Eszter rendező kiemelte, hogy a szerző jelenléte inspirálta a próbákat. Úgy vélte, Selmeczi György gondolkodásmódja nem követhető egyszerűen, nem lineáris, ezért valósággal kutatni kell, fel kell fedezni a művet. Kitért arra is, hogy Zeke Edit díszlet- és jelmeztervező kivételes látványvilágot teremtett: "a színpadkép olyan, mint egy különleges festmény" - mondta.

Végül megjegyezte, hogy a darabban két zenekar is játszik - egyik a színpadon -, továbbá fellépnek a táncművészeti főiskola néptánc-szakos hallgatói is.

A sajtótájékoztatón felidézték Kovács Jánosnak, az ősbemutató karmesterének gondolatait is, aki minden szempontból szélsőséges alkotásnak tekinti a darabot, "melynek van pókhálóból szőtt, egészen finom, teljesen anyagtalan zenéje, mintha nem is evilági volna, s megszólal ennek ellentéte is, a legdurvább, legközönségesebb formában, változatos zenei eszközökkel."

A Spiritiszták főszerepeiben Cser Krisztián, Gábor Géza, Hámori Szabolcs, Sándor Árpád, Pasztircsák Polina, Kovács István és Pataki Adorján hallható. A vasárnapi ősbemutatót követően három további előadást tűzött műsorra az Operaház, január 22-én, 25-én és 28-án.

Ókovács Szilveszter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nemrég elhunyt Szokolay Sándorra emlékezve ősszel ismét bemutatják a zeneszerző Vérnász című operáját, amely A kékszakállú herceg vára után mind a mai napig a világszerte legtöbbet játszott magyar opera. A főigazgató szerint a Spiritiszták versenybe szállhat ezért a második helyért.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.