Második világháborús

Magyar razzia áldozataira emlékeztek Csúrogon

Az 1942-es magyar razzia áldozataira emlékeztek szombaton a vajdasági Csúrogon.

2014.01.04 23:46MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A 72 évvel ezelőtti mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt.

A Razzia 1942 Emlékbizottság által szervezett megemlékezésen a szerb részvevők és az áldozatok családtagjai mellett a magyar kormány és a vajdasági magyarság képviselői is jelen voltak.

Jasmina Jurisin, az emlékbizottság titkára kiemelte, hogy Csúrog történelmi szempontból is különleges, hiszen a ma már alig tízezer fős településnek a második világháborúban és azt követően magyar és szerb áldozatai is voltak. "Mindkét oldalon voltak ártatlan áldozatok, akiket csak azért gyilkoltak meg, mert más nemzethez tartoztak, vagy más volt a vallásuk" - tette hozzá. Az azóta eltelt idő alatt viszont a két nemzet jó kapcsolatot épített ki egymással, így megtörténhetett a történelmi megbékélés - magyarázta.

A magyar kormányt a megemlékezésen Nikowitz Oszkár belgrádi nagykövet képviselte. Hangsúlyozta, hogy ezúttal a korábbiaknál is fontosabb a szerb áldozatok előtti tisztelgés, júniusban ugyanis éppen Csúrogon hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A nagykövet emlékeztetett az akkor is elhangzott szavakra: " nincsenek bűnös nemzetek, a bűntetteket egyének követték el". Hozzátette, hogy mindkét oldalon megtörtént a bűnök elismerése, habár a júniusi gesztus még nem a megbékélési folyamat vége volt, csak annak egyik első lépése. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot az úgynevezett Topalov-raktárban alakították ki, azon a helyen, ahol a csúrogi szerbeket kivégezték. A múzeum kialakítását a magyar kormány támogatta, ahogyan a magyarok emlékművét a szerb kormány - emelte ki Nikowitz.

Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hangsúlyozta: "ameddig nem zárjuk le a múltat, addig nehezen tudunk a jelenben úgy gondolkodni, hogy a jövőt építhessük". Hozzátette, hogy ilyen távlatból már egyfajta higgadtsággal kell a múltra nézni. A bűnöket nem lehet meg nem történtként bemutatni, de "az emberi méltóság parancsa azt diktálja, hogy a múltat le kell zárni" - fogalmazott a pártelnök. Hozzátette még, hogy a végleges megbékélés lehetséges, de időigényes feladat, még évek és évtizedek kellenek ahhoz, hogy a történtek nyugvópontra kerüljenek".

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, közel egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett "hideg napok" egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor a szerb történészek szerint három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.