Magyarország gyászol!

Fejtő Ferenc halálával a humanizmust érte veszteség

Fejtő Ferenc halálával nemcsak egy országot vagy kontinenst, hanem a humanizmust érte veszteség - írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A kormányszóvivő közölte: a kormány saját halottjának tekinti Fejtő Ferencet.

2008.06.02 17:34MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Demszky Gábor főpolgármester közleményében Budapest valamennyi polgára nevében őszinte részvétét fejezte ki. A Fidesz szintén közleményben fejezte ki részvétét a gyászoló családnak. "Meghalt Fejtő Ferenc, elhunyt a kortárs magyar és európai gondolkodás egyik legnagyobb alakja" - írta a kormányfő. Úgy fogalmazott, Fejtő Ferenc történész volt, de nem csak tudósként volt képes elemezni a kort, amelyben élt; páratlan hiteléhez és elismertségéhez hozzájárult az is, hogy íróként és újságíróként a történelemnek nemcsak szemlélője volt, de alakítója is. 

"Hosszú, izgalmas élettörténete egybeforrt a XX. század történetével. Ott volt, amikor a magyar szociáldemokrácia megerősödött, és akkor is, amikor egy időre úgy tűnt, elbukik. Harcolt a fasiszta diktatúra ellen Franciaországban, majd a magyarországi kommunista elnyomás emigrációba kényszerítette őt. De hazájától távol is mindenkinél elszántabban védelmezte a magyar szabadság ügyét, a demokrácia és a köztársaság eszményeit. És ott volt akkor, amikor végre megszülethetett, amiért egész életén át küzdött: a harmadik Magyar Köztársaság" - tette hozzá a miniszterelnök. 

Gyurcsány Ferenc kiemelte: Fejtő Ferenc az utolsó időkig harcos ellensége volt mindenféle elnyomásnak és békés hirdetője az emberiességnek. Egy igaz hazafi, eltökélt demokrata és őszinte baloldali távozott ma közülünk, akinek sokat köszönhet Magyarország és Európa is. Mert életműve nemcsak a történelemkönyvek lapjain olvasható: neki is köszönhetjük, hogy ma szabad és független a hazánk. A kormányfő - mint írta - a sors ajándékának tekinti, hogy Fejtő Ferenc megtisztelte bizalmával, barátságával és méltónak találta támogatására. Hálás vagyok neki - tette hozzá.

"Magyarország gyászol, és velünk együtt szomorú Európa is. De halálával nemcsak egy országot vagy kontinenst, hanem a humanizmust érte veszteség. A demokrácia elkötelezett híveivel közösen őszinte nagyrabecsüléssel és mély fájdalommal hajtok fejet emléke előtt" - zárta közleményét Gyurcsány Ferenc. Fejtő Ferenc magyar történész, újságíró, Kelet-Európa szakértő 98 éves korában, szívroham következtében hunyt el hétfőn Párizsban. A Hotel Dieu kórházban érte a halál, ahova egy héttel ezelőtt tüdőembóliával szállították be. 

Demszky Gábor Budapest főpolgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: Fejtő Ferenc már az 1930-as évektől kezdve meghatározó alakja volt a magyar közéleti publicisztikának, irodalomkritikának és történetírásnak. A második világháború óta Franciaországban élő professzor a közép- és kelet-európai történelem tudományának nemzetközi hírű szaktekintélye volt. , s egyben elrendelte a Városháza gyászlobogózását.
 
"A nagykanizsai születésű Fejtő Ferenc egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be, s egészen a világháború küszöbén bekövetkezett párizsi kiküldetéséig itt élt és dolgozott. De emigrációba kényszerülve és végleg Franciaországban letelepedve is mindvégig megőrizte Budapest és az ország ügyei iránt érzett fogékonyságát: a diktatúra évtizedei alatt a nyugati közvélemény többek között az ő cikkeiből értesülhetett az itthoni valós eseményekről. A rendszerváltás után többször is ellátogatott Budapestre, elemzései és politikai útmutatásai sokunk számára jelentettek komoly segítséget a demokratikus közélet újraszervezésében" - írta Demszky Gábor. 

Mint olvasható, emiatt - a magyar társadalmi fejlődést megalkuvás nélkül szolgáló, nemzetközi rangot kivívott, publicisztikai, történészi, írói életművéért - nyerte el Budapest díszpolgári kitüntetését is 1996-ban. A főpolgármester kezdeményezi, hogy a Fővárosi Önkormányzat tekintse saját halottjának Fejtő Ferencet. A főpolgármester közleményében Budapest valamennyi polgára nevében őszinte részvétét fejezte ki. 

A Fidesz szintén közleményben fejezte ki részvétét a gyászoló családnak. Az MTI-hez eljuttatott, Navracsics Tibor frakcióvezető által aláírt közleményben az szerepel, hogy Fejtő Ferenc távozása vesztesége a magyar és a nemzetközi szociáldemokráciának.

Fejtő Ferenc - portré

Kilencvennyolc éves korában meghalt Fejtő Ferenc Párizsban élő Széchenyi-díjas magyar történész, elemző, író, újságíró, kritikus, Kelet-Közép-Európa történelmének kiemelkedő szakértője. 

1909. augusztus 31-én született Fischl Ferenc néven Nagykanizsán. Prágai zsidó nagyapja a híres Pester Lloyd szedője lett, majd megalapította a Zala című nagykanizsai újságot, apja könyvkereskedő, nyomdász és a szabadkőműves mozgalom tagja volt. Fejtő, aki fiatalon áttért a katolikus hitre, a budapesti egyetemen tanult, a Berzsenyi-kollégium tanára, a Bartha Miklós Társaság tagja lett. Illegális kommunisták hatására marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét az elsők közt ismerte fel. 

1932-ben majd egy évre börtönbe került, s tanulmányait meg kellett szakítania. A kommunista mozgalommal a szektás vezetés miatt hamarosan szakított. A marxizmus humanistább, liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont - ha kritikusan is - egész életében hűséges maradt. József Attilával megalapította a Szép Szó című folyóiratot, amelynek 1935-38-ban szerkesztője volt, emellett számos folyóiratba írt, részt vett a népies-urbánus vitában s közvetíteni próbált a baloldal két szembenálló tábora közt. 

1938-ban egy cikke miatt osztály elleni izgatás vádjával pert indítottak ellene, a letartóztatás elől Párizsba menekült s élete végéig ott élt. Hét évig a Népszava párizsi tudósítója volt, a második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben itthon majd egész családját kiirtották. A háború után nem tért haza, de 1947 és 1949 között Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóirodát vezette. 

Rajk László letartóztatása után tisztségéről - Károlyihoz hasonlóan - tiltakozásul lemondott, majd Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1955-ben francia állampolgár lett, s 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. 1956-ban a forradalom leverése után döntő szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekről, Albert Camus és mások állásfoglalása nem csak szó szerint életeket mentett az íróperek idején, de fordulatot jelentett a kommunista rendszerek nyugati megítélésében.

A kelet-európai országokról, a kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekről írott művei a tényekre építve, éles antikommunista szellemben bírálták a "tábor" ideológiáját és politikai gyakorlatát. Fejtő, aki 1973-ban műveiért elnyerte az állami doktorátust, 1972-82 közt a politikatudományi főiskola kelet-európai szemináriumát igazgatta, szovjet és kelet-európai témákról tartott előadásokat, a milánói Il Giornale párizsi irodáját vezette s rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiban. 1988. június 16-án beszédet mondott a Pére Lachaise temetőben Nagy Imre-emlékművének avatásán.
 
Fejtő szépírónak indult, de áttért a politikai tudományok területére. A Rekviem egy hajdanvolt birodalomért az Osztrák-Magyar Monarchiát siratja el, amelyet életképesnek tartott, pusztulását szerinte külső erők okozták. A népi demokráciák története a kelet-európai sztálinizmus elemzésének alapműve, óriási tárgyismeretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A 16 nyelvre lefordított, Franciaországban tankönyvként is használt mű számos francia szimpatizánst ébresztett rá a valóságra. Emlékiratait Párizsban 1986-ban, magyarul Budapesttől Párizsig címmel 1989-ben adták ki. 

Irodalmi esszéket is írt, újságcikkei számos aktualitást tárgyaltak, gyakran adott interjút, műveit számos nyelvre lefordították. Fejtő konzervatív liberális szocialistának vallotta magát: konzervatívként az európai görög-zsidó-keresztény hagyományhoz kötődött, liberálissá a 20. század önkényuralmi rendszerei tették, s a kirívó egyenlőtlenségek ellenfeleként maradt szocialista. 1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére jött először haza 42 év után. 

1988-ban a francia Becsületrend lovagja lett, 1992-ben a francia Nemzetgyűlés irodalmi díjával, 1994-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, 2000-ben a Nagykövetek Díját, 2001-ben az Európa-díjat kapta meg. 1989-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért Díjjal, 1999-ben a Magyar Köztársaság Arany Emlékérmével ismerték el, 1997-től a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja. 2003-ban Széchenyi-díjat kapott "a magyar és a francia kapcsolatok fejlesztésében - különösen a hazai kultúra képviseletében és megismertetésében - végzett kiemelkedő irodalmi munkásságáért és közéleti szerepvállalásáért". 2004-ben a magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott. (

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.