A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítója

75 éve született Ruszt József rendező

Hetvenöt éve, 1937. július 4-én született Isaszegen Ruszt József Kossuth-díjas rendező, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítója, a múlt századi magyar színjátszás színházat és társulatot teremtő, meghatározó egyénisége.

2012.07.02 13:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Borbély apjának üzletét a Rákosi-érában államosították, ezután a fiatal Ruszt festeni kezdett, az eladott képek árából a családot segítette. Megbélyegzést jelentő "egyéb" származása miatt közgazdasági technikumban érettségizett, utána a Vasas Szakszervezet pénzügyi revizora lett. Többször felvételizett sikertelenül a Képzőművészeti Főiskolára, aztán 1958-ban egyszerre jelentkezett az ELTE bölcsészkarára, a Kertészeti Főiskolára és a színművészeti főiskolára - és mindhárom helyre felvették. A színi pálya mellett döntött, 1963-ban fejezte be tanulmányait a Színház-és Filmművészeti Főiskolán, Nádasdy Kálmán osztályában.

Még főiskolára járt, amikor 1961-ben az Egyetemi Színpadon rendezni kezdett, és diplomájának megszerzése után is párhuzamosan dolgozott hivatásosokkal és amatőrökkel. 1963-tól egy évtizeden át a Debreceni Csokonai Színház rendezője volt, közben az ELTE egyetemi színjátszóival is nemzetközi sikert arató kísérleti előadásokat vitt színre. A Debrecen és a főváros között naponta ingázó Ruszt az Universitas Együttessel szabadon kísérletezhetett, alakíthatta, csiszolhatta pedagógiai módszereit. Az Universitas az ország első alternatív színházi műhelyévé vált, amelynek Jordán Tamást, Fodor Tamást, Halász Pétert köszönheti a színházi szakma.

1973-tól öt évig Kecskeméten a Katona József Színházban volt főrendező, majd 1978-1979-ben a Népszínház főrendezője, újabb három évig művészeti vezetője lett, 1980-1982-ben a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója volt. 1982-ben megalapította a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházat, amelynek két évig megbízott igazgatója és művészeti vezetője, 1984-től 1987-ig igazgató-főrendezője, 1987-88-ban művészeti tanácsadója volt. Pályájának zalai szakaszát országos visszhang, számos hazai és nemzetközi elismerés kísérte, a társulat előadásait ebben az időszakban honorálták először rangos díjakkal itthon és külföldön. Kitalálta a középiskolásoknak szánt, a műfaj kulisszatitkait is megmutató beavató színházat, kinevelve ezzel a teátrum mai törzsközönségét.

Az 1987-88-as évadban a Nemzeti Színházban rendezett, ezután a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében vett részt főrendezői, illetve művészeti vezetői minőségben. 1991-ben a szegedi társulatból kivált művészekkel megalapította a Független Színpadot, ez az alternatív színház 1991-től Budapesten működött. Ruszt 1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja, 1995-98 között művészeti vezetője volt.

Ruszt József mintegy kétszáz előadást állított színpadra görög drámáktól modern ősbemutatókig, Shakespeare Rómeó és Júliáját hatszor, hat különböző színházban rendezte meg. Számos klasszikus darabot új felfogásban, a legmodernebb rendezési elveket követve vitt színre. A zalaegerszegi teátrum megnyitójára emlékezetesen állította színre Madách Imre Az ember tragédiáját. Utolsó rendezése is ez volt ugyanitt 2004-ben, amikor Ádám és Éva szerepét ugyanazokra a színészekre osztotta, mintegy demonstrálva sokszor idézett mondatát: "Én mindig ugyanazt az előadást rendezem, csak másként".

Színészkollégái, tanítványai nemcsak Mesternek szólították, hanem annak is tartották Ruszt Józsefet. A hosszúra nyúlt, fárasztó próbákon sem vesztette el a türelmét soha, nem volt kiabálós, még csak nem is instruálta hangosan a színészeket. Egy alkalommal feltették neki azt a kérdést, hogy mit szeret legjobban a világon: "A színházat, a színházon belül a próbát, azon belül pedig a szünetet. Én a szünetben csinálom a színházat".

Művészi munkáját 1975-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben Magyar Művészetért Díjjal ismerték el. 1975-ben lett érdemes, 1977-ben kiváló művész. A Kossuth-díjat 1993-ban kapta, 1997-től volt a zalaegerszegi színház örökös tagja.

Ruszt József 68 évesen, 2005. július 29-én halt meg Zalaegerszegen. 2008 óta nevét viseli a kecskeméti Katona József Színház egyik játszóhelye, hagyatéka 2010 óta könyvsorozat formájában jelenik meg Zalaegerszegen, az otteni színházban állandó kiállítás is őrzi emlékét.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.