Caravaggio felújított világhírű festménye

Rómában a Lázár feltámasztása című alkotás

Rómában vendégeskedik július közepéig Caravaggio (1571-1610) hatvan év óta először felújított világhírű festménye, a Lázár feltámasztása (Resurrezione di Lazzaro) című alkotás.

2012.06.18 14:00MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A festményt Szicíliában készítette a mester, ahová 1608-ban érkezett. Az alkotásnak évszázadokon át a messinai Keresztvivő Atyák temploma adott otthont, mielőtt átköltözették a város múzeumába. A feltételezések szerint 1609-ben - egy évvel a 38 esztendős festő halála előtt - elkészült alkotás János evangéliumának azon történetét meséli el, amelyben Jézus feltámasztja a halott Lázárt.

A festmény felújítási munkálatai hét hónapot vettek igénybe. A régi színeiben pompázó, 3,8 méterszer 2,75 méteres alkotás július 15-éig vendégeskedik a római Braschi-palotában, majd visszatér Szicíliába. A legenda szerint Caravaggio egy frissen eltemetett holttestet is kiásatott, hogy még élethűbben tudja megfesteni a képet. A festmény azt a pillanatot örökíti meg, amikor Jézus rámutat a kiásóinak karjaiban fekvő Lázárra, hogy visszahozza őt az életbe.

A kép háttere nagyrészt sötét. A művészettörténészek szerint ennek valószínűleg az az oka, hogy Caravaggio egy gazdag kereskedő megrendelésre dolgozott, és sietnie kellett, hogy időben végezzen az alkotással. Mint azt a felújítást végző Anna Maria Marcone elmondta, ebben az időszakban Caravaggiónak gyorsan kellett dolgozni és ehhez igazította a technikáját is.

"Helyi alapanyagokat és sötét hátteret használt, hogy az alakok minél gyorsabban kirajzolódjanak" - mondta a szakember, aki szerint a legnagyobb kihívást az első - nagyjából az alkotás születése után 60 évvel, 1670-ben végzett - restauráláskor keletkezett károk egy részének helyreállítása jelentette.

A legenda szerint a festményt elsőként restauráló Andrea Suppa a kép tisztításakor véletlenül eltávolított némi festéket, emiatt pedig a messinai lakosok mély megvetésének áldozata lett. A történet szerint a helyiek kemény élcelődései miatt Suppának összetört a szíve. A festmény mindezektől függetlenül igazi túlélőnek számít: a mintegy 200 ezer ember halálát követelő, és Szicíliában, valamint Calabriában is több ezer épületet elpusztító 1908-as messinai földrengést például sértetlenül átvészelte.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.