Endresz György légi baleset áldozata lett

Nyolcvan éve halt meg az Atlanti-óceánt átrepülő magyar

Nyolcvan éve, 1932. május 21-én lett Rómában légi baleset áldozata Endresz György pilóta, aki alig egy évvel korábban Magyar Sándor navigátor társaságában első magyarként repülte át az Atlanti-óceánt.

2012.05.21 10:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Endresz Perjámoson (ma Periam, Románia) született 1893. január 6-án. Az első világháborúban pilótaként szolgált, 1915-ben az orosz fogságból is megszökött. Négy igazolt légi győzelemmel dicsekedhetett és több kitüntetést is kapott bátorságáért. 1921-ben részt vett a Prónay Pál vezette nyugat-magyarországi felkelésben, amelynek eredményeként népszavazást tartottak Sopron és a környékén fekvő nyolc falu Magyarországhoz tartozásáról. Ezt követően, a trianoni béke nyomán elrendelt magyarországi teljes repülési tilalom feloldása után az Aero Express légitársaság pilótája lett, később a német Junkers repülőgépgyárnál dolgozott, majd a Magyar Aero Szövetség oktatótisztje lett.
   
Az Atlanti-óceán átrepülését az 1926 óta Kanadában élő pilóta, Magyar Sándor vetette fel közvetlenül azután, hogy 1927-ben az amerikai Charles Lindbergh - első emberként - egyedül repült New Yorkból Párizsba. A vállalkozáshoz amerikai magyaroktól kért - és kapott - támogatást, majd az ügy mellé állt a magyar területi revíziót támogató angol sajtómágnás, Lord Rothermere is. Ő javasolta, hogy a minden bizonnyal szenzációt keltő repülést állítsák a revízió szolgálatába, a gépet pedig kereszteljék Justice For Hungary, azaz Igazságot Magyarországnak névre.
   
A kísérlethez egy Lockheed-Sirius repülőgépet vettek: ez a Lindbergh kérésére tervezett kétüléses, egyfedelű alsószárnyas típus 460 lóerős motorjával korának egyik legsikeresebb, hosszú távú repülésre is alkalmas gépe volt. A magyar pilóták számos változtatást hajtottak végre a járművön, így megnövelték az üzemanyagtartályok számát, módosítottak a futóművön és a függőleges vezérsíkon.
   
Endresz és Magyar 1931. július 15-én délután 5 óra 20 perckor szállt fel az Európához legközelebb eső amerikai repülőtérről, az új-foundlandi Harbour Grace-ből. Eleinte vakon, felhőben, később sötétben repültek, iránytűvel tájékozódva, rádiókapcsolatot csak nyolc óra múlva tudtak teremteni egy norvég gőzössel. Ezután rendszeresen érkeztek a hírek Budapestre, és másnap tódult a közönség a Mátyásföldre tervezett ünnepélyes fogadásra. A sors iróniája, hogy a több mint ötezer kilométeren át kifogástalanul működő motor a magyar légtérbe lépve akadozni kezdett, végül teljesen leállt az üzemanyag-ellátás. Mint később kiderült, a pilóták korán kapcsoltak át egy másik üzemanyagtartályba, s lett volna annyi gazolinjuk, amennyivel elérik a mátyásföldi repülőteret.

A pilóták Bicske közelében, Felcsút és Csákvár között siklórepülésben landoltak, a göröngyös talajon a gép megbillent, előrebukott, majd balra dőlt, a bal szárny megsérült, a légcsavar elgörbült. Magyar Sándor a kényszerleszállást az alcsúti jegyzői hivatalból jelentette, ezután a MALÉRT gépe indult értük. Innen külön repülőgép vitte őket Mátyásföldre, ahol hatalmas ünneplésben volt részük, érkezésük hírére még a kormány is berekesztette ülését.
   
A két óceánrepülő, aki 26 óra és 20 perc alatt 5770 kilométert tett meg, három világrekordot is felállított: a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére 13 óra 50 perc alatt, továbbá átlagosan óránkénti 250 kilométeres átlagsebességgel ők jutottak el leggyorsabban Amerikából Európába, és ők repültek legtovább az öreg kontinensen. Endreszt és Magyart július 20-án tízezrek ünnepelték a Hősök terén, majd a Várban fogadta őket Horthy Miklós kormányzó, aki mindkettejüket kitüntette és előléptette. A pompás fogadtatásba azonban politikai felhangok is vegyültek, a hatalmas nemzetközi visszhangot keltő eseményt a magyar vezetés igyekezett propagandacélokra is felhasználni.
   
Endresz nem sokkal élte túl az utat: 1932. május 23-án Bittay Gyula rádióssal tartott az óceánrepülők római kongresszusára, gépük azonban leszálláskor lezuhant és mindketten életüket vesztették, Endresz helyét a kongresszuson üresen hagyták. Halála után öt utcát, illetve teret neveztek el róla, köztük a Déli pályaudvar előtti teret is, de ezeket 1945 után "irredenta áthallások" miatt átkeresztelték. A pilóták bravúros teljesítményéről évtizedekig szó sem eshetett. 1981-ben aztán a Magyar Repülő Szövetség megemlékezett az út félszázadik évfordulójáról, még emlékkövet is állítottak a leszállás helyszínén. A kiadványokon és a plaketteken azonban csak a gép jobb oldala látszódhatott - a balra volt felfestve ugyanis a Justice For Hungary felirat. 1992-ben a római nagykövetség kertjében felavatták Endresz és Bittay emlékkövét, 2006-ban, az óceánrepülés 75. évfordulóján emlékművet állítottak azon a mezőn, ahol annak idején a kényszerleszállást végrehajtották, a felcsúti általános iskola 2005 óta viseli Endresz György nevét.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.