Párizsi bohémélet
Kétségbe ejt és megvigasztal a Láthatatlan Híd
András építészhallgatóként éppoly hirtelen csöppen a '30-as évek Párizsi bohéméletébe, amilyen önkéntelenül ragadja később magával a századközép világégése, hogy munkatáborról munkatáborra sodródva, küszködve kapaszkodjon az egyetlen szerelembe: élete legnagyobb ajándékába...
2012.02.29 23:25ma.huKlára még szinte gyermek, mikor az erősödő szélsőséges eszmék Magyarországáról – saját sorstragédiája után – Párizsba kénytelen menekülni, egyik pillanatról a másikra felnőtté válva, hogy ott később megismerje Andrást, és életük egymáséba gubancolódjon…
Tamás és Ibolya a háború gyermekei; miközben szüleik a földi poklokkal csatáznak értük és egymásért, mindnyájuk túléléséért, ők olyan emlékekre tesznek szert, melyek generációk sorsában hagynak kitörölhetetlen nyomot, amit nem moshat el sem az óceánnyi távolság, sem a részvétlen idő…
Julie Orringer regénye, a Láthatatlan híd magával sodor és felkavar, kétségbe ejt és megvigasztal, elveszi és visszaadja az életbe és az emberiségbe vetett hitünket. Arról mesél, amiről csak a fontos könyvek tudnak: hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen – és szükségünk van valakire a boldogsághoz és a boldoguláshoz.

Julie Orringer
Julie Orringer 1973-ban született Floridában. Elbeszélései olyan neves irodalmi folyóiratokban jelentek meg, mint a Paris Review vagy a Granta, és számos rangos díjat nyert velük.
Novelláskötetét kilenc nyelvre fordították le, első regénye, a Láthatatlan híd pedig meghozta számára a világsikert.