Felmelegítik a hidegháborút

Pajtik maradnak: Moszkva kitart Szíria mellett

Az arab világot megrázó felkelések ismét megmutatták, hogy a hidegháború lezárulta nyomán megindult óvatos közeledés dacára Moszkva és Washington ha nem is ellenfélnek, de továbbra is vetélytársnak tekinti egymást a világpolitika színpadán.

2011.06.20 10:19MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az egyiptomi és a tunéziai elnök bukása nem különösebben rendítette meg Oroszországot. Tunézia mindig is a Nyugat (elsősorban Párizs) preferált partnerének számított, ahol Moszkva nemigen rúghatott labdába. Egyiptommal pedig legkésőbb 1972-ben, a Gamal Nasszer halála után az elnöki székbe került Anvar Szadat váratlan húzása (a szovjet katonai tanácsadók kiutasítása) nyomán romlott meg a kétoldalú viszony.

Rá négy évre Szadat elnök a Moszkvával kötött barátsági szerződést is felmondta.

A szovjetek távozása nyomán támadt űrt legott betöltötte Washington, amelynek segélyezési listáján Egyiptom azóta is előkelő helyet foglal el. Más tészta Szíria, amely a tiszavirág életű Egyesült Arab Köztársaság (Egyiptom és Szíria uniója) 1961-es kimúlása után is a Szovjetunió hű csatlósa maradt. Ennek elsődleges oka az arab országban hatalomra jutott Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Baasz) által folytatott, keményen Nyugat-ellenes (moszkvai szóhasználattal antiimperialista) politika volt. A szovjetek rokonszenvét tovább erősítette az a damaszkuszi magatartás, amely a hatnapos közel-keleti háború (1967) után mindennemű közeledést vagy pláne tárgyalást elutasított a "cionista ellenséggel".

Ennek megfelelően Szíria lett az Egyiptom és Izrael között létrejött különbékét (1979) elutasító arab "szilárdság frontjának" legharcosabb tagja. Moszkva és Washington szembenállásának világos bizonyítékát szolgáltatják a szíriai lázadás által kiváltott reagálások. Míg az amerikai kormány ismételten a tüntetőkkel szembeni brutális erőszak beszüntetésére szólítja fel Damaszkuszt, addig Moszkvából - ahol csaknem hasonló kemény rendőri fellépésbe ütköznek a nem engedélyezett demonstrációk résztvevői - hiába vár a világ közvéleménye bíráló hangokra.

A csöppet sem váratlan magatartást Szergej Lavrov külügyminiszter a minap azzal indokolta, hogy "minden államnak joga van szembeszállni felkelő csoportok puccskísérletével".

Az orosz diplomácia irányítója Szíria belügyének minősítette a felkelők és a fegyveres erők közötti konfliktust, amelynek már legalább 1400 ember esett áldozatul. Dacára annak, hogy Bassár el-Aszad elnök április óta nem adta jelét komoly reformok megvalósítási szándékának, Lavrov arról beszélt, hogy a szíriai elnöknek "esélyt kell adni a beígért reformok végrehajtására".


A szomszédos Törökországba menekülő szíriaiak áradata azt sejteti, hogy az arab ország lakossága egyre kevésbé bízik a "reformokban", ha azt látja, hogy a hadsereg és a biztonsági szolgálat válogatás nélkül tüzel fegyvertelen tüntetőkre, és éget föl lázadónak minősített falvakat.

A fegyveres erők egyre durvább fellépéséből arra lehet következtetni, hogy Aszad reformok helyett már kizárólag az erőszakban látja hatalma biztosításának a zálogát.

Lavrov szerint a szíriai konfliktus nem fenyegeti a nemzetközi biztonságot - éppen ezért Moszkva hallani sem akar olyan diplomáciai fellépésről (például az ENSZ Biztonsági Tanácsában), amely nyomást gyakorolna Damaszkuszra a véres összetűzések beszüntetése érdekében. Lavrov és több más orosz vezető nyíltan értésre adta, hogy Oroszország megvétózna egy olyan határozati javaslatot, amely megbélyegezné Szíriát a tüntetőkkel szemben alkalmazott brutális erőszak miatt. A Human Rights Watch a szíriai nép elárulásának minősítette a fenti orosz magatartást, amely azért is lepett meg számos megfigyelőt, mert Líbia esetében Moszkva nem vétózta meg a BT 1973. számú - a polgári lakosság védelme érdekében katonai erő alkalmazását is lehetővé tevő - határozatát. Az orosz ENSZ-nagykövet - kínai kollégájával együtt - beérte tartózkodással, ami a nyugati és arab államok által megfogalmazott szöveg elfogadását jelentette. Azóta eltelt néhány hónap, és Moszkvából ma már egészen más hangok hallatszanak.

Vlagyimir Putyin kormányfő áprilisban már "keresztes hadjáratot" emlegetett a Nyugat líbiai beavatkozásával kapcsolatban, károsnak nevezve az 1973. számú BT-határozatot.

Ezzel kirajzolta az orosz külpolitika jövendő irányvonalát: a Nyugatnak nincs joga ahhoz, hogy egy belpolitikai konfliktusba kizárólag az egyik fél oldalán avatkozzon be. Dmitrij Medvegyev elnök pedig egy angol lapnak júniusban azt mondta: az 1973. számú BT-határozat "csak egy értelmetlen hadművelet leplezését" szolgálja. Ezért Szíria esetében Moszkva élni fog vétójogával a BT-ben.

A moszkvai propaganda egyre zajosabban szajkózza azt az állítást, miszerint a Nyugat olaj- és gázéhsége minden más szempontot felülír. A Kreml odaadó szócsövei mindezt tetézik azzal az állítással, hogy a nyugati államok "hódító hadjárata" - legyen szó akár Líbiáról, akár Irakról vagy Afganisztánról - Oroszországot is érintheti.

A vonalas orosz kommentátorok hagyományosan elítélik az Egyesült Államoknak mint a "világ csendőrének" a szerepét, amely békefenntartó missziók örve alatt valójában a szóban forgó országok természeti kincseinek kifosztására irányul. Líbiához hasonlóan eddig Szíria is fontos vásárlója volt orosz fegyvereknek. A moszkvai hadiipari lobbit erősen aggasztja, hogy az arab világot megrázó változások nyomán elúszni látszik ez a jelentős piac.

Az orosz Rozoboronexport konszern becslése szerint egyedül Líbiában mintegy 3 milliárd eurós veszteség éri Moszkvát.

Szíriának, amely főleg rakétákat importál Oroszországból, a súlyát növeli, hogy itt található az egykori Szovjetunió határain kívül eső egyetlen orosz támaszpont. A Tartusz kikötőjében lévő katonai bázist a tervek szerint felújítanák, és a legkorszerűbb fegyverekkel látnák el. Kérdés, hogy Aszad esetleges bukása után is számíthatna-e Moszkva erre a lukratív üzletre.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.