Alig 20 kilométerrel a tengerfenék alatt

Japán - viszonylag kis zónában zajlott a "megarengés"

Ismert törésvonal viszonylag kis zónájában zajlott a Japán északi részét ért 9-es erősségű márciusi földrengés, amelynek különlegessége geológiai kutatások alapján abban is rejlett, hogy az óriási energia mindössze alig 20 kilométerrel a tengerfenék alatt szabadult fel.

2011.06.16 20:31MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Japán kutatók a Nature című tudományos folyóirat hasábjain számoltak be vizsgálódásaik legújabb eredményeiről. A Richter-skála szerinti 9-es földmozgás a Japán-árokban történt, ahol a Csendes-óceáni-lemez alábukik az Ohotszk-lemeznek, amelyen a japán szigetek fekszenek.

GPS-állomások, a GeoNet-hálozat adatainak elemzéséből sikerült részleteiben megfejteni, hol zajlott a rengés és mi történt. Tudósok modellezéssel arra jutottak, a földmozgás epicentruma mintegy kétszáz kilométerre Szendaitól keletre, az óceánfenék egy rendkívül tömör, rombusz alakú részében volt.

A mérések kezdete óta mindössze maroknyi 9-es vagy annál erősebb földrengést jegyeztek fel, az ilyen mozgások akár több száz kilométer hosszan is "felszakíthatják" a tengerfeneket.

A valaha mért legerősebb katasztrófa, a 9,5 erősségű 1960-as chilei rengés több mint ezer kilométer hosszan szakította fel a lemezszegélyt. A március 11-i földmozgás viszont egy mindössze 400 kilométer hosszú és 200 kilométer széles zónában zajlott.

Ami hiányzott a kiterjedésben, megvolt viszont a mozgásban: az óriási energia ugyanis alig húsz kilométerrel a tengerfenék alatt szabadult fel - világítottak rá a kutatók.

Az óceán feneke az epicentrumban óriási léptékben, 27 méterrel csúszott el, vízmozgást keltve, ami megmagyarázza, miért volt olyan pusztító a szökőár - derült ki a föld mozgását milliméteres pontossággal követő GeoNet méréseiből.

A márciusi természeti katasztrófa előtti 15 évben a rendszer felgyülemlő feszültséget figyelt meg Honsú-sziget mentén, ahogy a hatalmas Csendes-óceáni-lemez húzta-vonta a sziget keleti részét.

A múltbéli ismeretek azt sugallták, a Japán-árok "hajlamos" az erős, de ritka, cunamival járó rengésekre. Ezt a vélekedést viszont nem támasztotta alá dokumentált bizonyíték, így a veszélyt figyelmen kívül hagyták - állapították meg a kutatók.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.