Tiltakoznak a radikálisok a NATO-csúcs ellen

Belgrádi tanácskozás: Szerbia semleges marad

A Szerb Radikális Párt (SRS) vezetői tiltakozó megmozdulást szerveznek június 13-ára Belgrádba, amikor a szerb fővárosban megkezdődik a nemzetközi katonai-stratégiai konferencia, amelyen a NATO-tagországok képviselői is részt vesznek.

2011.06.10 14:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Az SRS egyik tisztségviselője bejelentette, hogy a szerb radikálisok pártjának vezetői, továbbá a köztársasági és tartományi parlamentekbe delegált képviselőik, a belgrádi városi küldött testület radikális képviselői a Szerb Köztársaság Elnökségének épülete elé vonulnak, hogy nemtetszésüknek adjanak hangot a "NATO-csúcs" miatt. A megmozdulás előkészületeiről tájékoztatták a rendőrséget.
   
"A megmozduláson tiltakozásunkat fejezzük ki a szerb hatalom politikája ellen, amiért megengedte, hogy a NATO, amely polgári személyeket gyilkolt Szerbiában, megrendezze ezt az összejövetelt. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a hatalom Szerbiát a NATO-ba rántja" - jelentette ki a radikális párt Elnökségének egyik tagja.
   
A Szerb Radikális Párt szerint a "NATO-csúcs" megtartása Belgrádban nem más, "mint amikor a gyilkosok visszatérnek a bűntett helyszínére".
   
Dragan Sutanovic szerb védelmi miniszter szerint Szerbia nem adja fel katonai semlegességét, noha néhány nap múlva Belgrádban magas szintű nemzetközi katonai konferenciára kerül sor, amelyen a NATO-hoz tartozó országok is részt vesznek. Cáfolta, hogy a konferencia megrendezésével Belgrád "elállna az általa meghirdetett katonai semlegességtől". 
   
Sajtónyilatkozatában a miniszter kifejtette, hogy legutóbb Finnországban rendeztek katonai stratégiai értekezletet, Helsinki mégsem lett a NATO tagja. Megelégedésének adott hangot, hogy a belgrádi nemzetközi katonai konferenciára a NATO és Oroszország közötti első hadgyakorlatok után kerül sor.
   
A konferenciát június 13. és 15. között rendezik meg a szerb fővárosban. A meghívottak között vannak 60 ország hadseregeinek vezérkari főnökei. A résztvevők közül 28-an NATO-tagországok, de jelen lesznek a Partnerség a békéért programban részt vevő országok képviselői is.

Szerbia élénkülő nemzetközi aktivitásának a példáihoz tartozik, hogy a héten Belgrádban a szerb külügyminiszter és az EU Szerbiába delegált küldöttségének vezetője megállapodást írt alá arról: a jövőben Szerbia részt vesz az unió nemzetközi biztonsági és védelmi szerepvállalásaiban. A Brüsszel részéről az aláírást megelőzően kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy "a szóban forgó keretegyezmény az egyik legfontosabb megállapodás, amit Szerbia az EU-val aláír a közös kül- és biztonságpolitika integrációs folyamatának a keretében".

A közlemény arra is emlékeztet, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője áprilisi belgrádi látogatásán Ivica Dacic szerb kormányfő-helyettessel, belügyminiszterrel egyezményt írt alá a titkos adatok kicserélésének és védelmének ügyrendjéről, ami előfeltétele annak, hogy a szerb katonaság és a rendőrség bekapcsolódhasson az unió békemisszióiba.

Ashton már akkor jelezte, hogy hamarosan megállapodás születik Szerbia bekapcsolódásáról az unió biztonsági és védelmi szerepvállalásaiba. Azt is hozzátette: "szeretné látni, amint a szerb rendőrök és katonák európai kollégáikkal együtt vállvetve vesznek részt közös külföldi műveletekben".
   
Másrészt a szerb védelmi miniszter semlegességről szóló nyilatkozatának az ad sajátos aktualitást, hogy most hozták nyilvánosságra a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) által végzett közvélemény-kutatás eredményeit. Ebből az derül ki, hogy a szerbiai polgárok többsége, egészen pontosan 66 százaléka ellenzi Szerbia esetleges NATO-tagságát, és "csak" 16 százalékuk ért egyet a katonai tömörüléshez való csatlakozással. Ez utóbbi adat 5 százalékkal alacsonyabb, mint a legutóbbi felméréskor volt. 
   
A NATO-csatlakozást támogatók számának csökkenését egyes szakértők a NATO líbiai intervenciójával magyarázzák, mert a Tripolival szembeni katonai fellépés "felidézte a szerbiai polgárokban az országuk elleni 1999-es NATO-bombázások emlékét".
    
Mindamellett a megkérdezett szerbiai polgárok 38 százaléka úgy véli, hogy a katonai szövetséghez való csatlakozással korszerűsödhetne a szerb hadsereg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.