Választ kell adni az embereket érdeklő kérdésekre
Prőhle: ki lehet fogni a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője azt mondta: a törvényekkel választ kell adni az embereket érdeklő és az őket igazán érintő kérdésekre.
2011.06.04 15:39MTIMindez szombaton, Drezdában, a 33. német evangélikus összejövetelen (Kirchentag), amit idén összekapcsoltak a hatodik közép- és kelet-európai evangélikus találkozóval, hangzott el.
Prőhle Gergely a szombati pódiumbeszélgetésen kiemelte: a demokratikusan megválasztott, kétharmados kormánytöbbségű parlamentnek olyan törvényeket kell hoznia, amely az emberek széles körét megnyugtatja, ezzel "ki lehet fogni a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából", vissza lehet őket szorítani.
Mint utalt rá, a Németországban is nagy sajtóvisszhangot kapott magyarországi médiatörvényt Brüsszelben is megvizsgálták. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "a szabadság hihetetlenül fontos, a sajtószabadság is", de ehhez felelősségnek is kell tartoznia.
Véleménye szerint meg kell érteni az iszlám vallás képviselőit is, toleránsnak kell lenni velük szemben, és akkor "a demokrácia remélhetőleg működni fog".
A világgazdasági válság változást hozott a politikai gondolkodásban, világossá vált, hogy a kialakult szociális feszültségekkel valamit kezdenie kell az államnak; azt, hogy mit kell szabályozni központilag, újra kell gondolnia, az új kihívásokra pedig felelősséggel kell válaszolnia - tette hozzá.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc megismétlődésétől félt a kommunista hatalom Magyarországon, ezért egyfajta szerény gazdasági jóléttel és szociális biztonsággal akarták a társadalmat megnyugtatni.
Ehhez tartozott, hogy 1990 előtt lehetett nyugati irodalmat olvasni Magyarországon, viszonylag szabadon lehetett utazni, de ezzel együtt "sok kompromisszumot kellett kötnie a társadalomnak" a fennálló rendszerrel.
Prőhle Gergely rámutatott: "hálát kell adni azért, hogy a rendszerváltás vér nélkül zajlott le", ugyanakkor a kommunizmus áldozataira emlékezni kell.
Tadeusz Mazowiecki, Lengyelország első rendszerváltás utáni miniszterelnöke egyebek között annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a demokratikus berendezkedés egyik legfontosabb összetevője az a felfogás, hogy a politikai ellenfelet nem szabad ellenségként kezelni.
Megemlítette, hogy "a szélsőjobboldallal Lengyelországnak is van problémája", továbbá azt, hogy "sokan nem érdeklődnek a politika után", ami a fiatalabb generációknál is megfigyelhető.
Lothar de Maiziére, az egykori keletnémet állam, az NDK utolsó, 1990-ben már szabadon megválasztott miniszterelnöke közölte: a keletnémet országrész "viszonylagos nehézségei" megmutatkoztak a rendszerváltáskor, anyagi függősége a nyugati országrésztől.
Arról is beszélt, hogy az NDK egy kipróbált politikai-gazdasági modellt kapott a korábbi nyugatnémet államtól. Ennek következtében nem kellett olyan mértékben foglalkozniuk a korábbi pártállami elittel, mint más országoknak a volt keleti blokkban a rendszerváltás után.
Prőhle Gergely a rendezvény után elmondta: a Kirchentag alkalmából Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral együtt látogatást tettek Stanislaw Tillichnél, Szászország tartomány miniszterelnökénél.
A megbeszélésen szó esett egyebek mellett a szász tartomány és Magyarország közös környezetvédelmi és energetikai projektjéről, az európai romastratégiáról, a kulturális sokszínűség fontosságáról, és arról a tervről, amelynek keretében Drezda az Európai Unió észak-déli gyorsvasútvonalához szándékozik csatlakozni.
A több mint 100 ezer résztvevővel zajló Kirchentag vasárnap délelőtt istentiszteletekkel zárul.