Egyezkednének

Washington bratyizna a tálibokkal

Egy évtizednyi véres háborúskodás után az USA kapcsolatot keres a tálibok vezetőivel, hogy a békéről egyezkedjenek még a júliusi csapatkivonások előtt.

2011.06.02 16:00Konrád - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Washington különleges megbízottjának, Marc Grossmannak egyetlen célja van: kibékíteni a harcoló feleket Afganisztánban, legalábbis ezt állítják nyugati és pakisztáni diplomaták. De hiába keresnek az amerikaiak tárgyalópartnert, nem tudják kik azok a személyek a tálibok közt, akik ebben megfelelő partnerek lennének.

Éppen ezért Grossman első célpontja a félszemű tálib vezető, Mohamed Omár molla. Imtiaz Gul az iszlámábádi Biztonsági Tanulmányok és Kutatások Központjának elnöke azt mondta, Grossman olyan személyeket vagy csoportokat keres, akik így vagy úgy, de elérik a mollát és rávehetik, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.

De valódi közvetítőt találni egyáltalán nem könnyű, mivel a tálib vezérkar jelentős részének személyazonossága nem ismert az amerikai tisztviselők előtt.

Például tavaly, nyugati tisztviselők kétszer is asztalhoz ültek egy magát Akhtar Mohamed Mansournak, a tálibok néhai légügyi miniszterének kiadó személlyel, amíg ki nem derült, hogy mindössze egy Quetta-i boltosról van szó. Az Associated Press azt is megtudta, hogy az USA többször is tárgyalt különböző tálibokkal. Felvették a kapcsolatot többek közt a terroristaként nyilvántartott Gulbuddin Hekmatyar által vezetett Hezb-e-Islami csoport képviselőivel, és a Hakkáni-hálózattal, amit a NATO és az USA a leghalálosabb afganisztáni ellenségének tart.

A népszerű titkár

A hónap elején a Der Speigel azt jelentette, hogy az amerikaiak felvették a kapcsolatot Tajjab Agával, Omár molla személyi titkárával. Ő volt a Talibán utolsó hivatalos hangja, akit utoljára november 21-én láttak, amikor Spin Boldakban tartott egy sajtótájékoztatót mielőtt a harcosok elmenekültek volna Kandahár tartományból 2001 decemberében. Noha Németország szerepet vállalt az Agával való kapcsolatfelvételben, azt az amerikaiak kezdeményezték. Akkoriban Aga 25 éves volt, friss erő, aki nem tartozott a tálibok belső köréhez azok uralkodása alatt és harctéri tapasztalatokkal sem rendelkezik. Viszont jól beszél angolul és Omár molla szóvivőjeként a tálibok utolsó évében arca széles körben ismertté vált. 2001 óta azonban nem nagyon merült fel a neve, nem tudni kapcsolatban van-e Omárral, illetve azt sem, hogy a molla engedélyt adott-e a tárgyalásokra. A tálibok tagadják, hogy közülük bárki is megbeszéléseket folytatna akár az USA, akár az afgán kormány illetékeseivel. Pakisztáni források szerint a molla mereven elzárkózik minden tárgyalástól.

Aga csak egyike azon ellenállóknak, akiknél az amerikaiak közvetve vagy közvetlenül kopogtatnak, hogy lássák, mennyire hajlanak a békére, állítják helyi diplomaták. De keresik a kapcsolatot Katradullah Dzsámállal a volt tájékoztatási miniszterrel, Ibrahim Haqqanival a Haqqani-hálózat vezetőjének testvérével, illetve Hekmatyar képviselőivel. A találkozókat még nem tekintik tárgyalásnak, inkább csak tapogatózásnak. Hekmatyar több mint 10 hónapig bújtatta Oszama bin Ladent dacára annak, hogy engesztelhetetlen a gyűlölet közte és a tálibok között, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a tálib rezsim alatt Hekmatyar iráni emigrációba kényszerült. Az USA többek között e két frakció között is megpróbálna békét teremteni. Omár molla többször is megbízhatatlannak és kétszínűnek nevezte Hekmatyart, pedig a tálibokhoz hasonlóan pastu származású vezér harcolt a közös ellenség, az Északi Szövetség katonái ellen.

Ez a szövetség segített az USA vezette koalíciós erőknek kikergetni a tálibokat Afganisztánból. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy - mielőtt a tálibok legyőzték volna őket - 1992 és 1996 közötti uralmuk alatt az Északi Szövetség erői 50 000 halottat, főként civileket hagytak maguk mögött Kabulban.

Találnak megoldást?

Pakisztán persze továbbra is dühös a május 2-ai, Oszama halálával végződött akció miatt, ami csak tovább bonyolítja a helyzetet. A tálibokhoz, a Haqqani-hálózathoz és Hekmytyrhoz fűződő kapcsolata miatt együttműködése nagyon fontos az USA számára. Ugyanakkor ez a kapcsolat gyanússá teszi Iszlámábádot az Északi Szövetség szemében, akik előszeretettel vádolják Pakisztánt a tálibok támogatásával és azzal, hogy segítenek átjutni az öngyilkos merénylőknek a határon, hogy destabilizálják Afganisztánt.

Amrullah Saleh a hírszerzőből lett afgán politikus szerint Iszlámábád vissza akarja ültetni a tálibokat a hatalomba a saját bábjaként. Szerinte az afgán kormány nem óhajt tárgyalni a tálibokkal.

Nader Nadery az afgán Emberi Jogok Bizottságának tagja szerint a háborúba belefáradt NATO és Amerika számára fontosak a tárgyalások, amik “rövidtávon ugyan megszüntethetik az erőszakot, de még több harchoz vezetnek majd, ha a koalíció erői kivonulnak.”

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.