A hatóságok tehetetlenek

Tovább tarol a járvány Németországban

Szinte óráról-órára növekszik Németországban a hasmenésjárvány által fertőzött személyek száma.

2011.06.02 11:13MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Csütörtök délelőtti adatok szerint a Robert Koch országos járványügyi intézet csaknem 2400 fertőzött, illetve gyanús személyt regisztrált. Az áldozatok száma előző estéhez képest nem változott, a járvány eddig 16 halottat követelt, közülük 14 nő.
   
Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy a betegek közül mintegy 500-an életveszélyes, vagy legalábbis válságos állapotban vannak. Az ő esetükben már fellépett az úgynevezett a hemolitikus urémiás szindróma (HUS), ami súlyos vérszegénységet, valamint veseelégtelenséget jelent.
   
Közben a járvány újabb és újabb arcát mutatja. Az északi Schleswig-Holstein tartományban az orvosok közölték: egyre több az olyan beteg, akinek nincs hasmenése, ezzel szemben súlyos idegrendszeri problémákkal, a többi között beszédzavarral vagy epilepsziás rohamokkal küszködik.
   
Több mint két héttel a hasmenésjárvány kitörése után a hatóságok egy tapodtat sem jutottak előre annak kiderítésében, hogy mi terjeszti a fertőzést okozó, különleges EHEC bélbaktériumot. A Robert Koch intézet szerint mindent elkövetnek a baktériumhordozó felkutatására, elhangzottak ugyanakkor már olyan kétkedő vélemények is, amelyek szerint az illetékesek képtelenek lesznek a fertőzés forrásának megállapítására.
   
Miután a Spanyolországból importált uborkát kizárták a vélt "vétkesek" sorából, változatlanul az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta áll a gyanú középpontjában. Erre vonatkozóan azonban a hatóságok semmilyen konkrét bizonyítékokkal nem rendelkeznek.

Ezért a németországi parasztok szövetsége tiltakozásának adott hangot az általa megalapozatlannak tartott riogatások miatt, és a kormánytól - valamint az Európai Uniótól - ismételten kártérítést követelt. Csütörtöki értesülések szerint a fogyasztás drasztikus visszaesése miatt a parasztok napi vesztesége 4 millió eurót tesz ki.

Zapatero: Nincs jele a fertőzésnek a spanyol uborkákon

"A spanyol élelmiszer-biztonsági ügynökség vizsgálatai tegnap világosan kimutatták, a legkisebb jel sem utal arra, hogy a súlyos fertőzést spanyol termékek okoznák" - mondta Zapatero a spanyol közszolgálati rádiónak adott interjúban.
   
Zapatero ezen kívül azt is jelezte, hogy országa kártérítést követel a mezőgazdaságát ért károk miatt, amelyeket az okozott, hogy sokáig a spanyol uborkákat tartották a halálos fertőzés forrásának.

Spanyolország az "illetékes európai hatóságokhoz fog fordulni az okozott károk jóvátételéért" - fejtette ki. "A (Európai) Bizottságtól pedig egyértelműbb reakciót szerettem volna azzal kapcsolatban, hogy melyek az Európai Unióban a határokat illető játékszabályok" - tette hozzá a miniszterelnök arra reagálva, hogy a járvány miatt több európai ország beszüntette a spanyol zöldségek és gyümölcsök vásárlását.
   
"Most az a meglehetősen nagyratörő feladat áll előttünk, hogy minél gyorsabban visszaszerezzük a spanyol (mezőgazdasági) termékek jó hírnevét és eladhatóságát" - jelentette ki a kormányfő.

Nagy-Britanniában is észleltek fertőzéseket

Brit állampolgárok is megfertőződtek a Németországban kitört hasmenésjárvány kórokozójával - közölte csütörtökön a brit egészségvédelmi hatóság (HPA).

A bejelentés szerint a megbetegedések mindegyikét Angliában észlelték. Az esetek száma eddig hét, köztük hárman brit állampolgárok. A fertőzések "gyaníthatóan" a németországi járványhoz kapcsolódnak, és mindegyik brit beteg nemrégiben Németországban járt - áll a HPA csütörtöki közleményében.
   
A Nagy-Britanniában nyilvántartott másik négy fertőzött német állampolgár. Három beteg esetében kifejlődött a fertőzéssel járó úgynevezett haemolitikus urémiás tünetegyüttes (HUS), amely a vörös vértesteket elpusztító hatása miatt súlyos fokú vérszegénységet okoz, emellett maradandó vesekomplikációk és idegrendszeri problémák kockázatával is jár.
   
A HPA felszólította a Németországba - főleg az északi országrészbe - utazókat, hogy további értesítésig ne egyenek nyers paradicsomot, uborkát és leveles salátaféléket, köztük fejes salátát.

A brit hatóság a csütörtöki felhívásban azt is nyomatékkal kérte, hogy akik Németországból térnek haza, és vérhasszerű tünetekkel járó fertőzést tapasztalnak, sürgősen forduljanak orvoshoz, és említsék meg, hogy Németországban jártak.

Honnan jött az EHEC?

Tanácstalanul állnak a németországi kutatók és orvosok a gyors ütemben terjedő hasmenésjárvánnyal szemben.
   
Az E.coli különleges bélbaktérium kiváltotta fertőzés nem új keletű Németországban. A krónikák szerint először 1988-ban ütötte fel a fejét Bajorországban, ezt követően 1994-ben Észak-Rajna-Vesztfáliában, majd 1995-ben ismét Bajorországban és 1997-ban Alsó-Szászországban.

A jelenlegi fertőzést okozó O104:H4 agresszív baktériumtörzs rendkívül ritkának számít, de egyszer már - 10 évvel ezelőtt - Kölnben egy ikerpáron azonosították.
   
Kezdetben a hatóságokat több bírálat érte amiatt, hogy nem veszik eléggé komolyan a problémát. Szakértők annak idején felrótták, hogy miközben az Egyesült Államokban és Japánban már több mint 10 éve veszélyes járványról beszéltek, a német illetékesek elbagatellizálták azt. Mintegy évtizede azonban beindultak a baktériummal, illetve a fertőzéssel kapcsolatos komoly kutatások Németországban is.
   
A kutatásokat a Robert Koch országos járványügyi intézet vezette, és a kilencvenes évek közepén már arra a megállapításra jutott, hogy bármikor kiújuló, országos járványveszélyről van szó. A kutatásokra azonban nem állt elegendő pénzügyi eszköz rendelkezésre.
   
A későbbiekben ezen a téren is változott a helyzet. 2001-ben Németországban kötelezővé tették az EHEC-megbetegedések bejelentését. 2006-ban a kormány 60 millió eurót bocsátott az állatokról emberekre átterjedő járványos megbetegedések - köztük az EHEC okozta fertőzés - tanulmányozására. Mindezt a 2007 és 2010 között időszakra 25 millió, a 2010 és 2013 közötti időszakra pedig további 28 millió euróval toldották meg.
   
A kutatások központja a münsteri egyetem, ahol a napokban egy gyorsteszten alapuló eljárást dolgoztak ki a fertőzés felismerésére. Sőt a bejelentés szerint az eljárás nem csupán a betegek, hanem a különböző zöldségfajták gyors tesztelését is lehetővé teszi. Azaz hasonlóan rövid idő alatt kimutatható, vajon az adott zöldség baktériumhordozó-e, vagy sem.
   
Az egyetemen külön foglalkoznak a fertőzés legsúlyosabb tüneteinek tekintett hemolitikus urémiás szindrómával (HUS), ami súlyos vérszegénységet, valamint veseelégtelenséget jelent. A münsteri kutatók szerte a világból 42 EHEC baktériumtörzset gyűjtöttek össze, és az egyetemen ezek vizsgálata folyik.
   
A járvány mindennek ellenére egyelőre feltartóztathatatlannak tűnik. A legfrissebb értesülések szerint több jel utal arra, hogy a fertőzés emberről emberre is terjed.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.