Csaknem ezer embert öltek meg Szíriában

Az amerikai külügyminiszter az erőszak beszüntetését követelte a szíriai hatóságoktól

A szíriai rendszerellenes megmozdulásokkal szembeni erőszak beszüntetésére szólította fel az arab ország hatóságait hétfőn Londonban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, miután tárgyalt brit kollégájával, William Hague-gel.

2011.05.24 07:54MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Barack Obama amerikai elnök Londonba érkezése előtt tartott közös sajtóértekezletükön Clinton emlékeztetett arra, hogy majdnem ezer embert öltek már meg Szíriában a rendszerellenes mozgalom két hónappal ezelőtti kezdete óta, és felszólította Bassár el-Aszad elnököt, hogy állítsa le az erőszakot. Kijelentette: "Ennek a kegyetlenségnek véget kell vetni, s teljesíteni kell a szíriai nép jogos követeléseit."
   
Az amerikai külügyminiszter szerint tökéletesen egyetértenek Hague-gel az Aszad-kormányzathoz intézett üzenetben. "Állítsák le a gyilkolást, a veréseket és a letartóztatásokat, engedjék szabadon az összes politikai foglyot és letartóztatottat!" - követelte.
   
Líbiával kapcsolatban az amerikai külügyminiszter azzal a kéréssel fordult a NATO-tagországokhoz, hogy a Moammer el-Kadhafira gyakorlandó katonai nyomás növelése érdekében minél többen vegyenek részt a hadserege elleni légi hadjáratban.
   
Egy újságíró Washington koalíciós elkötelezettségét firtatta, utalva arra, hogy miután a NATO március végén átvette az Egyesült Államoktól a hadművelet vezetését, már kevesebb amerikai gép vesz részt a bombázásokban. Clinton védelmébe vette országa szerepvállalását: a bevetések negyedét továbbra is amerikai gépek végzik, a hírszerző, a felderítő és az ellenőrző tevékenység zöme azóta is az Egyesült Államoké - mondta.
   
A Líbia elleni koalícióban 17 ország vesz részt. A NATO közölte: 28 tagországából 13 ajánlotta fel, hogy eszközzel hozzájárul a hadművelethez.
   
Néhány brit parlamenti képviselő felpanaszolta, hogy igazságtalanul zömmel Nagy-Britannia és Franciaország harci gépei végzik a bevetéseket, és arra kérték az Egyesült Államokat, hogy vállaljon nagyobb részt.
   
Erre reagálva a sajtóértekezleten Hague azt mondta: "Ezen a héten nem feladatunk, hogy bíráljuk az Egyesült Államok szerepét, amely egyértelműen kulcsfontosságú. A katonai tempó gyorsult az utóbbi hetekben."

Hétfőn két francia miniszter is megerősítette azt a lapértesülést, miszerint Franciaország és Nagy-Britannia harci helikopterek telepítését kezdte meg líbiai bevetésre.
   
Washingtonban szenátorok egy csoportja az Egyesült Államok líbiai katonai szerepvállalását támogató, nem kötelező érvényű határozattervezet terjesztett be, igaz a határozat hivatalosan még nem hagyná jóvá az amerikai akciót, amelynek elindítására Barack Obama elnök március 21-én adott utasítást. A kezdeményezők között van John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának demokrata párti elnöke és John McCain, a szenátus fegyveres erők bizottságának rangidős republikánus párti tagja.

Az amerikai elnökök törvény szerint kongresszusi jóváhagyás nélkül csak maximum 60 napra vezényelhetnek harcba katonákat. A Kongresszusnak már több tagja akart vitát és szavazást a hadműveletről, de mindegyik kezdeményezés elhalt, így Obamára nem nehezedett nagy nyomás. Éppen a 60 nap lejárta előtt azonban - a múlt héten - az elnök kérte a Kongresszust, hogy támogassa a líbiai missziót. A szenátorok a határozattervezetben arra kérik az elnököt, hogy vázolja fel: mik az Egyesült Államok céljai Líbiában Kadhafi bukásáig és azután.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.