A pihenőhelyek kiürítési zónák is lennének

Szökőár utáni újjáépítés Japánban: magasabbra, néhol messzebbre is

Mindenütt magasabbra, néhol messzebbre is: hét héttel a március 11-i szörnyű szökőár után, amely több északkeleti falut letörölt a térképről, és 300 ezer lakást rombolt le, Japán most azon gondolkodik, hogyan építse újjá másképp e szüntelenül fenyegetett övezetet.

2011.04.27 14:12MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Nem elégedhetünk meg azzal, hogy egyszerűen újraépítjük, ami korábban volt" - figyelmeztet Iokibe Makoto, a Kan Naoto kormányfő által létrehozott újjáépítési tanács elnöke.
   
A fő megállapítás az, hogy a szökőár és nem a 9-es erősségű földrengés felelős a károk és az áldozatok (több mint 26 ezer halott és eltűnt) nagy többségéért az ország északkeleti részén. Óriási feladat a sokmillió tonnányi törmelék (porrá ment üzemek, lakóházak, hajók) elhordása, de ez lehet a kiindulópontja a part menti városok, falvak újjáalakításának egy olyan térségben, ahol a népesség elöregedett, a gazdaság szövete pedig gyenge.
   
"Van olyan elképzelés, hogy ebből a sok törmelékből kis dombokat építenénk, azokon pedig parkokat - mondja Iokibe Makoto. - Normál időben az emberek pihenőhelynek használnák azokat, katasztrófa esetén pedig sürgős kiürítési zónáknak."
   
A 300 kilométer hosszúságban sújtott északkeleti partvidék tereprajzának aprólékos elemzése egyébként azt sugallja, hogy magasabb helyeken kellene újraépítkezni - néhol pár méterrel magasabbra is elég - és távolabb a tengertől. Egy másik fel-felbukkanó javaslat: az iskolák, kórházak, városházák 4-5 emeletesek legyenek, hogy legyen hova átmenetileg felmenekülni az óriáshullámok elől.
   
A károk számszerűsített listája nagy regionális különbségeket rejt. A legészakibb övezet, a hegyvidéki Ivate prefektúra, valamint Mijagi prefektúra északi része fizette a legnagyobb árat. Elvitt a víz sok lakóépületet, amely a tenger és a hegy közötti keskeny földsávra épült.
   
"E térségekben teljesen újra kell gondolni a várostervezést" - figyelmeztet Iio Dzsun, egy 19 szakértőből álló munkacsoport elnöke, amely testület feladata, hogy konkrét javaslatokkal lássa el az újjáépítési tanácsot. Egyes halászati létesítményeket muszáj lesz máshova telepíteni - teszi hozzá, a lakosság tevőleges részvételét szorgalmazva.

A szakértők egyöntetű véleménye szerint a tengerparti töltéseknek lehet ugyan szerepük, de nem tekinthetők mindenható fegyvernek. Több gigantikus "csendes-óceáni fal", mint például az, amely a kis Taro halászfalut védte Mijakótól északra, nem tudott ellenállni a földrengés utáni vízözön szörnyű erejének.
   
A nyugati parti Kobe kikötővárost 1995-ben ért földrengés tapasztalatai alapján Iokibe Makoto úgy ítéli meg, hogy tíz év kell az északkeleti partvidék újjáépítéséhez. Nisimura Jukio, a Tokiói Egyetem várostervezési professzora arra mutat rá, hogy a múlt feldolgozása nélkülözhetetlen a jövő elképzeléséhez.
   
"Észben kell tartanunk az előző katasztrófák tanulságait - mondja, utalva arra, hogy az északkeleti Honsún, Japán fő szigetén pusztított az ország modern kori történelmének két legnagyobb szökőárja 1896-ban és 1933-ban. - Az akkor levont tanulságok ma is érvényesek. Egy részüket megfogadtuk, másokat viszont teljesen elfelejtettünk."

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.