Új szemléletre van szükség

Soltész: támogatni kell a fogyatékossággal élők oktatását és foglalkoztatását

Az oktatásnak és a munkának a fogyatékossággal élők életében betöltött fontos szerepét hangsúlyozta Soltész Miklós szociális államtitkár szerdán az Új kihívások az európai fogyatékosságügyi stratégiában 2010-2020 című budapesti konferencián.

2011.04.20 14:08MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a szemléletváltás fontosságáról beszélt, Andor László magyar uniós biztos pedig hangsúlyozta: a gazdasági válság idején sem lehet a szociális szolgáltatások csökkentésével az amúgy is hátrányos helyzetű állampolgárokat még kiszolgáltatottabbá tenni.
   
Soltész Miklós úgy fogalmazott: a konferencia azt üzeni Európa döntéshozóinak, hogy ha az unió gazdasága olyan erős akar lenni, mint a válság előtt, akkor többet kell befektetnie a fogyatékossággal élő fiatalok oktatásába, és támogatni kell a foglalkoztatásukat a nyílt munkaerőpiacon, illetve védett munkahelyek létrehozásával.
   
Az államtitkár a családok támogatását is fontosnak tartja, mert - mint mondta - ha erősek és egyben maradnak, akkor a fogyatékossággal élő gyerekek élete könnyebbé válhat, hozzátartozóik jobban tudják támogatni őket.
   
Kiemelte: Európában közös ügy a fogyatékosság ügye, amelynek érdekében össze kell fogni.
   
Az államtitkár egy hallássérült fiatallal kapcsolatos élménye alapján arról is beszélt, hogy a fogyatékossággal élők hiába kapják meg a szüksége lelki és anyagi támogatást a családjuktól, az élethelyzetüket saját maguknak kell feldolgozniuk. Mint mondta, ez az élmény megerősítette abban, hogy ahol csak lehet, beszélni kell a fogyatékossággal élők problémáiról.
   
Soltész Miklós szerint az oktatásban a fiatalokat fel kell készíteni arra, hogy odafigyeléssel forduljanak fogyatékossággal élő társaik felé, így meg lehet előzni a velük kapcsolatos tévhitek kialakulását.
   
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter arról beszélt, hogy Magyarországon az Országgyűlés egyhangúlag fogadta el a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Hangsúlyozta: az egyes államokban a törvényhozásban és a törvények végrehajtásában szemléletváltozást kell elérni, biztosítani kell, hogy a konvencióban meghatározott jogok maradéktalanul érvényesüljenek.
   
Andor László foglalkoztatási, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos kérdésre válaszolva közölte, a gazdasági válság kihívás a kormányoknak, mert a szociális szolgáltatásokat állami pénzből finanszírozzák, de nem lehet amúgy is hátrányos helyzetű állampolgárokat még kiszolgáltatottabbá tenni ezen szolgáltatások esetleges csökkentésével.
   

Emlékeztetett arra: az Európai Unió sebezhető csoportjai között a legnagyobb a fogyatékossággal élők csoportja, amely az emberek több mint 10 százalékát teszi ki. A munkaképes emberek 16 százaléka él valamilyen fogyatékossággal, közülük sokan nem jutnak megfelelő álláshoz, ráadásul szociális és gazdasági hátrányokkal is szembesülnek - tette hozzá.
   
A magyar uniós biztos értékelése szerint az Európai Unió okos, intelligens és befogadó stratégiával próbálja ezt legyőzni.
   
Az uniós törekvések közt említette, hogy a fogyatékosságokkal élők is egyenlő esélyekkel vegyenek részt az oktatásban, munkaerő-piaci eszközökkel el lehessen kerülni a szociális csapdákat, hatékonyabb szociális és munkaügyi ellátásokat kapjanak az érintettek, és legyen akadálymentesített hozzáférésük a közszolgáltatásokhoz, az interneten pedig a közérdekű információkhoz.
   
Külön beszélt az idősebbek helyzetéről, mivel 2012-t az aktív öregedés évének nyilvánította az Európai Bizottság. Beszámolt arról, hogy az 55-65 év közöttieknél már 30 százalék azoknak az aránya, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. Az idősebbeknek külön programokat indít az Európai Unió annak érdekében, hogy a lehető legtovább maradjanak a munkaerőpiacon - közölte.
   
Úgy fogalmazott: a legtöbb tagállam ambiciózusabb lehetne, amikor fogyatékossággal élő embereket céloz meg a nemzeti programokon keresztül
   
Kiemelte, a nemzeti célok elérése érdekében az Európai Bizottság pénzzel is támogatja a tagállamokat a többi közt a szociális kirekesztés csökkentése, a munkahelyteremtés és a fiatalok életminőségének a javítása területén.
   
Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke - aki felelős a fogyatékosságügyi stratégia megvalósításáért - videoüzenetében leszögezte: csökkenteni kell a szakadékot a fogyatékossággal élők és a többi ember között, valamint meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy ez a 80 millió ember akadálymentes Európában élhessen.
   
Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékossággal élők átlagosan szegényebbek, és jobban meg kell küzdeniük az oktatásban a céljaik eléréséért. Európában a fiatalok 31 százaléka vesz részt egyetemi oktatásban, a fogyatékossággal élő fiataloknál ez az arány csak 19 százalék. A foglalkoztatottsági ráta a fogyatékossággal élőknél 30 százalékkal kisebb, mint a többi ember esetében, és 21 százalékukat fenyegeti a szegénység veszélye.
   
Az igazságügyi, alapvető emberi jogi és uniós állampolgársági biztos megköszönte a magyar elnökségnek a konferencia kiváló témaválasztását.
   
Kósa Á

Jean-Marc Delizée belga fogyatékossági ügyekért felelős szociális államtitkár kijelentette: a fogyatékkal élőkre teljes jogú állampolgárként kell tekinteni, de a mai gyakorlat sokszor nem ezt mutatja.
   
Összegzése szerint az ENSZ-egyezmény - amelyet eddig 17 európai állam ratifikált - óriási előrelépést jelentett, az orvosi szemlélettől továbbléptek a karitatív és emberi jogi szemlélet felé.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.