Brutális támadások

A NATO tovább folytatja a nyomásgyakorlást Kadhafira

A NATO mindaddig katonai nyomást gyakorol a Kadhafi-rezsimre, amíg az folytatja a polgári lakosság elleni brutális támadásokat - hangsúlyozta a külügyminiszterek berlini értekezletének líbiai vitáját lezáró, csütörtök délutáni sajtóértekezletén Anders Fogh Rasmussen főtitkár.

2011.04.14 19:18MTI

Az elmúlt napok heves vitái és állítólagos nézeteltérései után a német fővárosban a tagországok az egységet demonstrálták, és a katonai szerepvállalás kiterjesztéséről értesülések szerint nem volt szó. A német fővárosban zajló, kétnapos tanácskozásukon a miniszterek - köztük Martonyi János - nyilatkozatot fogadtak el, felszólítva Kadhafi-erőket arra, hogy haladéktalanul szüntessék be a lakosság elleni támadásokat, illetve fenyegetéseket. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a rezsim haladéktalanul vonja vissza katonai erőit, beleértve az orvlövészeket, a zsoldosokat és a félkatonai erőket is.

A külügyminiszterek követelték azt is, hogy a rezsim biztosítsa a líbiai népnek nyújtott humanitárius segítség azonnali, teljes, biztonságos és akadálytalan eljuttatását. A miniszterek egyértelművé tették, hogy Moammer Kadhafinak távoznia kell a hatalomból. Kadhafi és rendszere elvesztette legitimitását - hangsúlyozta a dokumentum, utalva arra, hogy Tripoli teljes mértékben elutasította az ENSZ 1970. és 1973. számú határozatában foglaltakat. A külügyminiszterek megerősítették, hogy az atlanti szövetség az ENSZ felhatalmazásával összhangban tovább folytatja Líbia elleni, a lakosság védelmét célzó katonai akcióját.

Utaltak arra, hogy az mindenekelőtt a légtérzárlat, illetve a fegyverembargó betartatására vonatkozik.

A dokumentum nem tett említést semmifajta más konkrét katonai tevékenységről, így nem említette a szárazföldi erők esetleges bevetését, de a humanitárius segélyek katonai biztosítását sem. A nyilatkozat hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a NATO katonai akcióit a lakosság védelme érdekében a lehető legnagyobb rugalmassággal, illetve hatékonysággal, a szükséges ütemben kívánja végrehajtani. A miniszterek végezetül leszögezték: a NATO az átlátható politikai megoldását támogatja, mert ez a líbiai válság megoldásának, a tartós béke biztosításának egyetlen útja.

(fotó: MTI)


A líbiai konfliktus rendezéséről folytatott vitában a tagállamok külügyminiszterei mellett részt vettek a rendezést célzó erőfeszítésekben partneri szerepet vállaló, nem NATO-tag Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia, Svédország és Ukrajna - külügyi vezetői. Rasmussen főtitkár sajtóértekezletén ugyancsak kiállt a politikai megoldás keresése mellett.

Megerősítette, hogy NATO szerepvállalása nem változik, utalt ugyanakkor arra, hogy a szövetségnek korszerűbb fegyverzetre, mindenekelőtt korszerűbb repülőgépekre van szüksége.

Arra nem utalt, hogy mindezt milyen forrásból kívánja beszerezni, de sejteni engedte, hogy az esetleges forrás a katonai közreműködést elkötelezetten támogató Egyesült Államok lehet.

A főtitkár elmondta, hogy a NATO kapcsolatban áll a líbiai ellenzékkel, hangoztatta ugyanakkor, hogy nem kíván beavatkozni az ellenzék belügyeibe. Kijelentette továbbá, hogy a líbiai katonai szerepvállalás nem befolyásolja az afganisztáni békebiztosítást célzó tevékenységet. Magyarország teljes mértékben támogatja a külügyminiszterek líbiai nyilatkozatában foglaltakat - fejtette ki Martonyi János.

A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy a líbiai rezsim elleni katonai csapásokat folytatni és erősíteni kell. erősíteni kell. A líbiai válság rendezésével kapcsolatos prioritások között a miniszter első helyen a líbiai nép védelmét említette.

Az ezt célzó tevékenységet folytatni kell - szögezte le, megemlítve azt is, hogy a líbiai rezsimnek biztosítani kell a humanitárius segélyek teljes és akadálymentes eljuttatását a lakosság számára. Egyetértés volt abban, hogy Kadhafi-rezsim nem legitim, és Moammer Kadhafinak távoznia kell a hatalomból - mondta el a külügyminiszter, hangsúlyozva azt is, hogy erősíteni kell a líbiai ellenzéket, illetve az ideiglenes nemzeti tanácsot.

A külügyminiszter utalt arra, hogy NATO az ENSZ 1973. számú határozatának megfelelően - legitim módon - folytatja katonai akcióját. A szárazföldi katonai szerepvállalás ugyanakkor az értekezleten nem merült fel - erősítette meg Martonyi János.

A kétnapos külügyminiszteri értekezlet előtt a magyar miniszter kétoldalú megbeszéléseket folytatott. Így tárgyalt Hans-Peter Friedrich német belügyminiszterrel, valamint Nikolaus Meyer-Landruttal, Angela Merkel kancellár Európa-politikai tanácsadójával.

Líbiai bevetésre indul egy Rafale francia vadászgép a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó fedélzetéről a líbiai partok előtt, a Szirti-öbölben.(fotó: MTI)


A találkozókon - mint arról a külügyminiszter beszámolt - az uniós gazdasági jogalkotással, a magyar elnökség által kezdeményezett, a gazdasági kormányzást célzó, hatos jogszabálycsomaggal kapcsolatos kérdéseket tekintettek át. Mindkét találkozón szó volt Schengenről, illetve a schengeni bővítés kilátásairól is.

A külügyminiszter ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar uniós elnökség - mint fogalmazott - dolgozik a megoldáson. Ezt célozta, hogy a berlini értekezlet keretében találkozott román kollégájával is. Utalt arra is, hogy a schengeni bővítéssel foglalkozó munkacsoport májusban terjeszti elő Bulgáriával kapcsolatos jelentését.

"Mindenki számára elfogadható megoldásra törekszünk" - hangsúlyozta a miniszter. Martonyi János úgy értékelte, hogy a kérdéssel kapcsolatban német részről is nyitottságot tapasztalt.

Szavai szerint Németország is érdekelt a számára elfogadható megoldás elérésében. A külügyminiszterek csütörtök este megkezdték az Afganisztánnal kapcsolatos vitát, míg pénteken a NATO és az EU közötti együttműködés, valamint a partnerségi kapcsolatok kerülnek napirendre.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.