A belga külügyminiszter szerint szükségtelen
Líbia: nem kell erősíteni a líbiai katonai jelenlétet?
Steven Vanackere belga külügyminiszter a líbiai nemzetközi összekötő csoport dohai találkozóján azt hangoztatta: Nincs szükség a líbiai katonai jelenlét erősítésére, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973-as határozatának értelmében pedig nincs lehetőség a líbiai civilek felfegyverzésére.
2011.04.13 14:10MTIAlighogy megkezdődött a találkozó, máris komoly törésvonalak rajzolódtak ki "a héják és a galambok" között. Az előző napokban a britek és a franciák komolyabb NATO-ütőerőt és szélesebb körű szerepvállalást szorgalmaztak Líbiában.
Egy olasz külügyi tisztségviselő szerint a katari fővárosban tartott értekezleten szóba kerülhet egy vagyonalap létrehozása a felkelők részére a befagyasztott líbiai számlákból. Emellett Olaszország szeretné fegyverekkel ellátni a lázadókat, és erről is beszélnek majd - tájékoztatta a sajtót Maurizio Massari, az olasz külügyminisztérium egyik szóvivője. Szerinte mindent meg kell tenni a civilek védelmében, és az 1973-as határozat nem tiltja a fegyverszállítást. Ugyanakkor biztos, hogy Dohában még nem születik döntés ebben a kérdésben - tette hozzá.
William Hague brit külügyminiszter még a megnyitó előtt hangsúlyozta, hogy nőni fog a nyomás Moammer el-Kadhafi líbiai vezető távozása érdekében. "Elképzelhetetlen egy élhető jövő Kadhafival a hatalmon" - magyarázta Hague, hozzátéve, hogy az ezredes lemondásának szükségességével a nemzetközi közösség nagy része egyetért.
A lázadók kitartóan ragaszkodnak ahhoz, hogy Kadhafi és fiai távozzanak az ország éléről. A felkelők hétfőn visszautasították az Afrikai Unió (AU) tűzszüneti ajánlatát, mert az nem tartalmazta ezt a feltételt.
A vagyonalap létrehozásának tervét a brit diplomácia vezetője is megerősítette. Szerinte ehhez különösen a Perzsa(Arab)-öböl menti országok fognak majd hozzájárulni anyagilag.
Guido Westerwelle német külügyminiszter jogi aggályainak adott hangot az alappal kapcsolatban: "A kérdés az, hogy legális-e? A válasz: nem tudjuk. Beszélnünk kell arról, hogy ki a pénz tulajdonosa."
Westerwelle azt is kiemelte, hogy Németország nem hisz a líbiai konfliktus katonai úton történő megoldásában.
A márciusi londoni Líbia-konferencián létrehozott csoport találkozóján mintegy húsz ország külügyminisztere, valamint a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) képviselői vesznek részt. Az összekötő csoport célja az észak-afrikai országban dúló konfliktusra adott nemzetközi válasz összehangolása.
A megbeszélésekre Músza Kúsza, a Nagy-Britanniába menekült egykori líbiai külügyminiszter is elutazott. Kúsza nem vesz részt az értekezleten, csak tájékozódó beszélgetéseket szeretne folytatni a felkelők képviselőivel, akik viszont az emberi jogok megsértésével kapc
Kapcsolódó írások:
- Líbia - az Afrikai Unió eltökélte a tűzszünet tető alá hozását
- Líbia: London erőteljesebb csapást várna el a NATO-tól
- Líbia: Az Amnesty International szerint ellenzékieket végeztek ki a Kadhafi-erők
- Juppé: a NATO nem tölti be eléggé a szerepét
- Líbia: az Afrikai Unió együttműködést vár a lázadóktól
- Líbia - A felkelők visszafoglalták Adzsdábíját