Kadhafi pajzsként használja a civileket

Líbia - Fogy a felkelők pénze

A líbiai hadműveletek egyre bonyolultabbak, mert a Moamer Kadhafihoz hű erők élő pajzsként használnak civileket - közölte szerdán Alain Juppé francia külügyminiszter a France Info hírrádióban. Közben kisült: heteken belül kifogyhatnak a pénzből a Líbia keleti részét ellenőrző felkelők.

2011.04.06 13:53MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A miniszter bejelentette: néhány óra múlva megvitatja a kérdést a NATO főtitkárával. A NATO-nak, amelyek a „lassúságát” a líbiai felkelők bírálják, szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy Kadhafi erői gyakran a civil lakosokhoz igen közel vesznek fel állásokat.

„Hivatalosan kértük, hogy a polgári lakosság körében ne legyenek járulékos veszteségek”- jelentette ki Juppé. „Emiatt a műveletek nyilvánvalóan nehezebbek” – tette hozzá. Juppé szerint megvan a veszélye, hogy megfeneklenek a hadműveletek. Példaként Miszrátát említette, ahol nem tudnak előrehaladást elérni. Kadhafi erői bombázták a velük szemben hetekig kitartó egyetlen nyugat-líbiai várost. Juppé egyben közölte: A távozó elefántcsontparti elnök rendszerének összeomlása után az egyetlen dolog, amiről még tárgyalni kell, Laurent Gbagbo távozásának a „feltételei”. Juppé elmondta: kérte az ENSZ-t, biztosítsa Gbagbo és családja testi épségét és szervezze meg a távozása feltételeit. Ez az egyetlen dolog, amiről még tárgyalni kell - tette hozzá.

A francia külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy sikerül a volt elnök meggyőzése, és nem kell újrakezdeni a hadműveleteket. Elítélte Gbagbo immár sehová sem vezető „képtelen makacsságát”.

Hozzátette: az ENSZ-szel együtt folytatják a nyomásgyakorlást, hogy a volt elnök ismerje el a vereségét. Gbagbo kedd este kijelentette egy francia tévének nyilatkozva, hogy Párizs követelése ellenére továbbra sem ismeri el választási ellenfelének, Alassane Ouattarának a győzelmét.


A felkelők megtámadták a török konzulátust Bengáziban

Fegyveres felkelők támadták meg szerdán Törökország konzulátusát a líbiai Bengáziban - közölte az NTV török tévéállomás.

A beszámoló szerint 400, fegyverekkel és késekkel felszerelkezett ember kísérelte meg a behatolást a képviseletre tiltakozásul azért, mert Recep Tayyip Erdogan török kormányfő bejelentette: Ankara nem kíván fegyvert szállítani a líbiai felkelőknek. A tiltakozók törökellenes jelszavakat skandáltak, egyben azzal fenyegetőztek, hogy leszakítják a képviseleten lobogó török zászlót, ha azt nem eresztik le.

A tiltakozók ellen a helyszínre a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) biztonsági erőit vezényelték.

A képviselet védelmét megerősítették. Ezzel egy időben Bengázi kikötőjében megtiltották, hogy kirakodjanak egy Törökországból érkezett humanitárius segélyt. A török tévé közölte, hogy a hajó kifutott a tengerre és ott lehorgonyzott. Törökország bengázi főkonzulja az ÁNT-nél tiltakozott a történtek miatt.

Fogy a felkelők pénze - Financial Times

Heteken belül kifogyhatnak a pénzből a Líbia keleti részét ellenőrző felkelők, mivel őket is sújtják a Kadhafi-rezsim vagyonát zároló szankciók - írta a szerdai Financial Times.

A londoni gazdasági napilapnak a Kadhafi-ellenes erők Bengáziban működő "jegybankjának" vezetője, Ahmed Sarif elmondta: az ellenzék által ellenőrzött országrészben mind devizában, mind helyi valutában "'adagolni kell a likviditást", ami azt jelenti, hogy "a válság szélére sodródtunk". Sarif szerint az országrész gazdasága készpénzes, és "minden készpénz a lakosságnál van ... a bankok akár két héten belül kiürülhetnek".

A bankvezető a Financial Timesnak elmondta, hogy az ellenzéki vezetés az általa ellenőrzött területen februárra és márciusra folyósította az állami alkalmazottak fizetését, de az áprilisi kifizetések már gondot okozhatnak, ha a felkelők nem jutnak hozzá a külföldön befagyasztott líbiai pénzekhez. Sarif szerint a keleti országrészben dolgozó - a térségben foglalkoztatottak 80-85 százalékát adó - közalkalmazottak összesített havi fizetése 250 millió dinár (204 millió dollár). A térségben már korlátozni kellett a bankbetétekről kivehető összegeket, és a havi fizetésekre 750 dináros felső határt szabtak meg.

A Financial Times felidézi, hogy az amerikai kormány 30 milliárd dollár, Nagy-Britannia 19 milliárd dollár líbiai állami vagyon zárolt. Az ellenzéki erők olajexporttal próbálkoznak; a héten ki is kötött egy tartályhajó a keleti országrészben, és várhatóan egymillió hordó olajat vesz fel, amelyből a jelenlegi árfolyamokon több mint 120 millió dollár bevétel származhatna. Sarif azonban elmondta a Financial Timesnak, hogy az olajexport leállítását fogja javasolni, ha a külföldi pénzügyi zárlat változatlanul érvényben marad a líbiai ellenzékre is.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.