Ha a hangszerek, akkor ők maguk is
Sugárszennyeződést szenvedett a BBC-zenekar
Sugárszennyeződés érte Japánban a BBC Filharmonikus Zenekart. A Japánban történt katasztrófa azonban nincs hatással Ausztrália uránexportjára, a munka zavartalanul folyik tovább az ágazatban.
2011.03.20 17:58MTIOlyan mértékű sugárszennyeződés érte Japánban a BBC Filharmonikus Zenekarának hangszereit, hogy a japán turnéról hazaérkező társulat csomagja megszólaltatta a manchesteri repülőtér biztonsági berendezéseit, bár a sugárzás szintje nem volt veszélyes az egészségre.
A Mail on Sunday beszámolója szerint a zenekar éppen egy buszon utazott a földrengés pillanatában. Az együttes 320 kilométerre volt a katasztrófa során súlyosan megrongálódott fukusimai atomerőműtől, a hangszerekre mégis rárakódott annyi sugárzó szennyezőanyag, hogy a repülőtér berendezése jelzett.
A brit légikikötőkben elsősorban a csempészett - például "piszkos bombákban", vagyis hagyományos töltetű, de sugárzó anyagok szétszórására alkalmas robbanószerkezetekben felhasználható - radioaktív anyagok kiszűrésére állították fel az érzékelőket.
A riasztás után a vasárnapi brit lap szerint a BBC-zenekar hangszereit a manchesteri repülőtér hatóságai lefoglalták, és egy e célra kialakított földalatti biztonsági helyiségben megvizsgálták.
Az együttes tagjai attól tartottak, hogy a hangszereket meg kell semmisíteni, de a brit belügyminisztérium szóvivője a lapnak elmondta, hogy a tüzetesebb vizsgálat során mért sugárszennyeződés nem érte el az egészségre veszélyes szintet.

Folytatja az uránexportot Ausztrália
A Japánban történt katasztrófa nincsen hatással Ausztrália uránexportjára, a munka zavartalanul folyik tovább az ágazatban - közölte vasárnap a világ legnagyobb uránkincsével rendelkező ország miniszterelnöke.
Julia Gillard hangsúlyozta: minden állam maga választja meg, hogy miként fedezi energiaszükségletét, Ausztrália pedig továbbra is exportálja az atomerőművek üzemanyagaként használt ércet.
A földrésznyi országban található a világ teljes kitermelhető uránkészletének 40 százaléka. A globális exportból Ausztrália részesedése 20 százalék.
A kivitelt szigorúan szabályozzák, az anyagot kizárólag békés célra lehet felhasználni. A canberrai kormány ragaszkodik például ahhoz, hogy a vásárlók sorába belépni kívánó India előbb csatlakozzon az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló úgynevezett atomsorompó-szerződéshez.
Az ausztrál uránbányászat reprezentatív szervezete (Austral Uranium Industry - AUI) szerint évente nagyjából 10 ezer tonna uránt exportálnak az országból. Középtávon ez a mennyiség 14 ezer tonnára nőhet.
Michael Angwin, a szervezet vezetője a Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte: a japán válság valószínűleg nem érinti az ágazatot, az urán iránti kereslet a fukusimai erőműnél történt események ellenére a következő időszakban is világszerte növekedik majd.
Japán esetében is a kereslet bővülésére lehet számítani - hangsúlyozta Angwin. Mint elmondta, pénteken megbeszéléseket folytatott japán illetékesekkel, akik arról tájékoztatták, hogy újabb reaktorok építését tervezik.
A szakember kiemelte: a Japánban lévő 55 reaktor közül 45 zavartalanul működik, és valószínűleg a leállított 10 reaktorban is újra beindul majd az energiatermelés.
Maga Ausztrália egyébként nem alkalmazza a nukleáris technológiát, az országban egy atomerőmű sem működik. Az energiaigényt elsősorban széntüzelésű erőművekkel fedezik.