Zsoldosok gyilkolnak az utcán

Kadhafi nem mond le, és visszavágással fenyeget

Líbiában a hadsereg tagjainak jó része is megrázkódtatásként élte meg az elmúlt napokat. Nem csak közkatonák, hanem parancsnokok is megtagadták a tűzparancsot.

2011.02.22 19:17MR1- Kossuth/MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Élve elégetett líbiai katonákról készült felvételek is felkerültek videomegosztó portálokra. Beszámolók szerint azért ölték meg őket, mert megtagadták a parancsot, és nem voltak hajlandóak belelőni a tömegbe. Az Al-Dzsazíra tudósítói szerint Kadhafi líbiai vezető elitegységei és afrikai zsoldosok harcolnak a tüntetők ellen Tripoliban és más nagyvárosokban. A légierőt is bevetették, harci gépekről és helikopterekről is lőtték a polgári lakosságot. Beszámolók szerint a halottak száma legkevesebb 300, de rengeteg a sebesült és ezerötszázan eltűntek.

Magyar idő szerint délután összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megtárgyalja a Líbiában kialakult helyzetet.

A twitter közösségi oldalon egymás után jelennek meg a kétségbeesett bejegyzések, amelyekben nemzetközi segítséget, katonai beavatkozást kérnek.

A magyar nagykövetséggel kapcsolatban pontatlan és káros információk jelentek meg - mondta a líbiai magyar nagykövet. Cáfolta, hogy a nagykövetséget elfoglalták volna, és hogy az épületet tetejéről Kadhafi zsoldosai lövik az embereket. Marton Béla azt mondta: nem tudnak bajba került magyarokról


„Azoknak a magyaroknak, akik különböző vállalatoknál dolgoztak, tegnapi nap folyamán sikerült elhagyni Líbiát, egy-két ember lehet még maximum, aki nem vegyes házasságban él, velük igyekszünk a kapcsolatot tartani. Természetesen minden segítséget megadunk. Tegnap egész nap működött a repülőtér, nemzetközi járatokat fogadtak, tehát úgy tűnik, jelenleg még el lehet hagyni az országot.”

Líbia budapesti nagykövetsége előtt is tüntetnek - erősítette meg a BRFK. Néhány tucatnyian gyűltek össze a Stefánia úti épület előtt és transzparensekkel tiltakoznak a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszak ellen és Kadhafi távozását követelik.

Olaszország készültségben figyeli Líbiát

Szicíliában sátortábor épül az Észak-Afrikából érkező kivándorlóhullám fogadására és Olaszország felkészült arra is, hogy a Líbiából érkező gázvezetéket akármelyik pillanatban elzárhatják. Itália földgázfogyasztásának harminc százalékát eddig Líbia adta. Több fronton is készültség van Olaszországban a líbiai események miatt: a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések léptek életbe a katonai támaszpontokon, hadihajók ellenőrzik az Itália és Észak-Afrika közötti tengert és az olasz fegyveres erők készen áll a Líbiában dolgozó 1500 olasz evakuálására.

Szicíliában sátortábor épül arra az esetre, ha Líbiából megindul a kivándorló-áradat, Franco Frattini külügyminiszter Egyiptomban tárgyal a határ-ellenőrzésről, és Rómában szerdán közös bevándorlási stratégiát egyeztet az olasz, francia, spanyol, máltai és ciprusi fél.

Olaszország első számú félelme azonban most az, hogy a Líbiából érkező gázvezetéket elzárják, ez adja az olasz gázfogyasztás 30 százalékát. Itália attól is tart, hogy Kadhafi nélkül Líbia több részre szakad az iszlamisták hatalomra kerülésével.

A Kadhafi szövetségesének tartott Silvio Berlusconi is elítélte a líbiai vérengzést, de az olaszországi líbiaiaknak ez nem elég, azt követelik, Berlusconi szólítsa fel Kadhafit a távozásra.

Líbiai magyar nagykövet: Polgárháborús helyzet van Líbiában

"Kadhafi fiának az a kijelentése, hogy polgárháborús helyzet van az országban, valahol lefedi az igazságot" - mondta az MTI-nek adott interjújában Dr. Marton Béla, Magyarország líbiai nagykövete. Közölte, hogy tudomása szerint hétfőn minden magyar munkavállaló elhagyta az észak-afrikai országot.

A követség információi szerint Líbiában összesen 60-100 magyar vagy magyar kötődésű, például vegyes házasságból született ember él, többségük líbiai családokban. Közülük körülbelül 12-15-en tartózkodtak Líbiában a munkájuk miatt, ők hétfőn menetrend szerinti légi járatokkal elhagyták az országot.

A kirendeltség igyekszik mindenkivel tartani a kapcsolatot, és akár kettős állampolgároknak is segít abban, hogy eljussanak Magyarországra. Marton beszámolója szerint a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka kifejezetten kaotikus volt Tripoliban, folyamatosan lövések és petárda durrantások hallatszottak. Hétfőn azonban új helyzetet teremtett, hogy megjelent a "láthatóan kiválóan felfegyverzett katonaság", amely megszállta forgalmasabb utakat és kereszteződéseket, majd megkezdte "a gyülekező csoportok szétverését, felszámolását."

A város ezután 1-2 óra alatt elcsendesedett. A nagykövet megerősítette azokat az információkat, hogy a hadsereg éles lőszerrel oszlatta fel a tüntetőket.

Határozattan cáfolta azokat a kedden megjelent híreket, amelyek szerint a magyar nagykövetség épületét elfoglalták, és a tetejéről zsoldosok lőttek a tömegbe.

A nagykövet szerint ez egy "agyrém", amely nem tudja, honnan kerülhetett a sajtóba, de hangsúlyozta, hogy "az itt élő magyarok hangulatában az ilyen ellenőrizetlen hírek közreadása nagy kárt okoz."

Arról sem tud, hogy bármelyik más Európai Uniós ország követségét célzott támadás érte volna, és elmondta, hogy a magyar kirendeltséget a rendőrség védi.

A nagykövet tudomása szerint tüntetésekre nem az volt jellemző, hogy több ezer ember gyűlt össze egy helyen, hanem kisebb, főleg fiatalokból álló csoportok járták az utcákat, autógumikat gyújtottak fel, "törtek-zúztak", közben Allahot és az iszlámot éltették, illetve a Kadhafi-család távozását követelték.

A tüntetők felgyújtották az összes rendőrőrsöt és a parlament épületét, de "lehetséges, hogy ez már csak ellencsapás volt a kezdeti brutalitások ellen" - mesélte. Megjegyezte, hogy a megmozdulásokon jelentős számú Kadhafi-párti tüntető is részt vett, sőt Tripoliban az is előfordult, hogy ők kerültek többségbe.

Mivel jelenleg Magyarország az EU soros elnöke, a magyar nagykövetre külön feladatok is hárulnak a konfliktusban. "Nekünk kell az EU (líbiai) tevékenységét koordinálni, amit meg is teszünk"- mondta A követségen dolgozó két diplomata rendszeresen egyeztet mind az Európai Unióval, mind a líbiai kormánnyal, illetve közvetít köztük.

"A magyar elnökség nevében természetszerűleg rám hárul az a feladat, hogy hivatalosan, az EU nevében is interveniáljak" - mondta Marton. A zavargások lehetséges kimeneteléről a nagykövet szerint nagyon nehéz bármit is jósolni, mert "a hírek is ellentmondásosak", de "abból célszerű kiindulni, amit a hivatalos kormányzat mond: a keleti országrész szeretne elszakadni, és az al-Kaida (nemzetközi terrorszervezet) vezetésével egy iszlám államot létrehozni."

Az ugyan nem biztos, hogy "ez száz százalékig igaz", de "ürügyet ad a szinte korlátlan fellépésre az ország egységének védelme érdekében" - mondta. A nagykövet véleménye szerint Líbiában egy, az egyiptomihoz hasonló forgatókönyv bontakozik ki, de Kadhafi nem fog egykönnyen távozni.

A zavargások miatt a fővárosban szinte teljesen megállt az élet. Az iskolák és az üzletek 95 százaléka zárva tart, és a közintézmények is csak a legszükségesebb feladatokat látják el - festette le a helyzetet a nagykövet. "Csak a legkisebb boltok és a pékségek tartanak nyitva, amelyek előtt jelentős sor áll, az emberek nagy mennyiségben vásárolják fel az alapvető élelmiszereket" - tette hozzá.

A kormányellenes tüntetések során, a biztonsági erőkkel vívott összecsapások alatt megölt emberek képei láthatók egy harckocsin, Bengáziban 2011. február 22-én hajnalban; fotó: MTI


Kadhafi a rend helyreállítására utasítja a rendőrséget és a hadsereget

A lemondását követelő példa nélküli tüntetések ellenére Moammer Kadhafi líbiai vezető kedden dacos hangvételű beszédben közölte, hogy nem mond le, mi több a Tienanmen térihez hasonló visszavágással fenyegette meg a demonstrálókat és a fegyveres erőket felszólította a rend helyreállítására.

Az észak-afrikai arab országot közel 42 éve vezető Kadhafi egyik tripoli rezidenciája előtt mondta el az állami televízióban élőben közvetített beszédét.

Az épületre az Egyesült Államok a 1986-ban súlyos légicsapást mért.

A líbiai hatóságok a dac jelképeként nem állították helyre, sőt egy repülőgépet összezúzó hatalmas öklöt mintázó emlékművet emeltek előtte. Kadhafi 1969 szeptemberében katonai puccsal jutott hatalomra, 1977-ben pedig kikiáltotta a dzsamáhiríját - amelyet a "tömegek államaként", választott népi bizottságok által kormányzott országként képzelt el -, s csak a "forradalom vezetője" címet tartotta meg magának.

Kadhafi dacos és gyújtó hangvételű, de zavaros keddi beszédében - amelyben egyes szám harmadik személyben beszélt önmagáról - kijelentette: a "forradalom vezetője" marad hazájában, és nincs hivatalos tisztsége, amelyről lemondhatna. Leszögezte, hogy nem hagyja el Líbiát, inkább hazájában fog mártírhalált halni, s az utolsó csepp véréig küzdeni fog.

Az al-Arabíja arab hírtelevízió kairói adásából 2011. február 22-én készített felvételen Moammer el-KADHAFI beszél a líbai állami televízióban; (MTI)


Kadhafi "patkányoknak és zsoldosoknak" titulálta a hatalma ellen fellázadt tüntetőket, akik szerinte iszlamista állammá akarják változtatni hazáját és akik - mint fogalmazott - a líbiai törvények szerint halálbüntetést érdemelnek. A tiltakozókat a pekingi Tienanmen térihez hasonló visszavágással fenyegette meg.

A kínai hadsereg erővel tiporta el 1989 júniusában a kínai diákok demokráciakövetelő mozgalmát, amiben több száz, ha nem több ezer civil vesztette életét.

Kadhafi ígéretet tett a kormányzati rendszer - pontosan nem ismertetett - átalakítására, s egyúttal felszólította híveit, hogy szerdán vonuljanak ki az utcára, ezzel fejezve ki, hogy támogatják őt.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.